A budapesti olimpia ötlete Orbán Viktortól származik, aki 2001-ben még a 2012-es rendezést célozta meg, mondván, akár 2016-ig is „kitartunk”. Nem tudni, hogy az olimpiai erényekhez méltó győzni akarás elérte volna-e a célját, ha nem történik kormányváltás, mindenesetre a baloldali nyolc évben nem kapott kellő kormányzati támogatást a terv. A 2002-ben, illetve 2007-ben, a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég által készített tanulmányok szerint egyébként a rendezés összköltsége 4 600, illetve bő 5 000 milliárd forintra rúgott volna. Ehhez képest a 2015-ben a 2024-es rendezésre beadott magyar pályázat már a takarékosság jegyében született. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2014-ben megalkotott reformprogramja, az Agenda 2020 ugyanis a kisebb, olcsóbb és ésszerűbb rendezés alapelveit fogalmazta meg, kiemelve a fenntarthatóságot, az utóhasznosítást és a gazdaságosságot. (Ennek ellenére három pályázó már visszalépett: Boston és Hamburg népszavazás, Róma pedig politikai döntés nyomán. Így jelenleg Párizs, Los Angeles és Budapest várja, hogy a NOB kiválassza a rendező várost szeptember 15-én.)
A PwC 720 millió forintért leporolt megvalósíthatósági tanulmánya az Agenda 2020 jegyében az eddigieknél jóval kisebb büdzsével kalkulált: a budapesti olimpia bruttó költsége szerintük 1074 milliárd forint lenne. Ráadásul az utólagos értékesítésből tervezett 299 milliárd forintot is belekalkulálva a nettó költség „mindössze” 774 milliárd forintra rúgna, ami lakosonként évente 7 ezer forintot jelentene. Az összeg „minimalizálása” annak is köszönhető, hogy abba nem vették bele azokat a beruházásokat, amelyek az olimpia megrendezését segítik ugyan, de attól függetlenül is elkészülnek; illetve azokat sem, amelyek a távolabbi jövőben valósulnának meg, ám a játékok miatt előrehozzák őket. Ezek még további 2070 milliárdos összeget jelentenek. Igaz, ezekhez uniós források is felhasználhatók: ezek aránya az összes fejlesztési (olimpiai és nem olimpiai) költségen belül megközelítően 35 százalék lehet (bár a kifejezetten olimpia-specifikus fejlesztésekre EU-s forrás nem használható fel).
A tanulmány szerint az olimpia nemzetgazdasági haszna jóval meghaladná a költségeket. 2017 és 2025 között összesen mintegy 100 000 munkahelyet teremtene az olimpia; az állami költségvetés plusz bevételei rövid és hosszú távon mintegy 1 142 milliárd forintra becsülhetőek; a nemzeti jövedelem 3 000 milliárd forinttal gyarapodna; 130 milliárd forinttal nőnének a turisztikai bevételek; ezenkívül Magyarország versenyképessége, illetve Budapest ismertsége is erősödne, valamint még hatékonyabb lenne az uniós fejlesztési források felhasználása.
2017. 01.27. (XXI/04)
