Aki tavaly Magyarországon 10 ezer forintot szánt ajándékra, az most 10-30 ezer forintig is hajlandó elmenni, miközben II. Erzsébet királynő – annak tudatában, hogy a brit gazdaság a háború óta a legsúlyosabb recesszióját éli – kerek 50 fontban (kb. 16 ezer forintban) szabta meg a családtagok által idén egymásnak adható ajándékok felső határértékét. A gazdasági válság nálunk nem érinti a karácsonyi készülődést, ezt erősíti meg a kirakat.hu és a Szonda Ipsos friss kutatása is. Továbbra is bátran költekezünk, változatlan az áruhitelek iránti kereslet. A plazmatévé továbbra is elsőrendű karácsonyi ajándék Magyarországon, de érdekes módon a fehérneműk idén jóval népszerűbbek, mint eddig bármikor.
A többség nem spórol a karácsonyon, csupán tudatosabb lett: a felmérés szerint a vásárlók kétharmada gondolkodik előre, és szerezte be időben az ajándékokat, és csupán minden ötödik ember hagyja idén is az utolsó pillanatokra a vásárlást – mindezzel együtt a vásárlók 60 százaléka még mindig ösztönszerűen dönt a fa alá kerülő csomagokról. Az áruhitelek népszerűsége sem csökkent: míg tavaly a vásárlók 2 százaléka fedezte hitelből a költségeket, addig idén 3 százalék tervezi áruhitellel finanszírozni az ajándékokat. Az átlag magyar vásárló nem az örömet okozó ajándékokon spórol, inkább a mindennapi lakossági fogyasztás (energia, víz, áram) csökkentésével takarékoskodik – állítja Birkás Dávid, a kirakat.hu főszerkesztője.
Minden negyedik honfitársunk 30 ezer forintot meghaladó összeget szán karácsonyi meglepetésekre. A nőkre és a fiatalabb korosztályra az átlagosnál nagyobb ajándékozási kedv jellemző. Ennek ellenére a többség sajnos nem azt kapja, amit szeretne: a férfiak számítástechnikai termékekről, mobiltelefonról és GPS-ről, a nők új ékszerről és ruháról álmodoznak, mégis a legtöbb helyen könyv kerül a fa alá – legalábbis ez derül ki a depo.hu és KutatóCentrum közös felméréséből. Ebben lehet is némi igazság, mivel hazánkban az évi összes eladott könyv 95 százaléka decemberben kel el. Általában jellemző, hogy drágább meglepetésekről álmodozunk, mint amit ajándékba szánunk. Míg például a megkérdezettek közel 30 százaléka kapna szívesen ajándékba egy utazást, addig csupán 4 százalék tervezi, hogy ezzel lepi meg szeretteit. A szórakoztató elektronikai cikkek közt is a drágábbak a népszerűbbek: leginkább egy LCD-tévének örülnénk, míg az ajándéklistákon előkelő helyet elfoglaló DVD- és CD-lemezek csupán a negyedik helyre kerültek a kívánságlistákon.
Áruházi körkép
Hazánk áruházai összességében sem panaszkodhatnak az ünnepi forgalmat illetően, amely december közepére megközelítette a tavalyi hasonló időszakot. A Média Markt üzleteiben idén is leginkább a plazma- és LCD-tévéket viszik a szórakoztatórészen, a háztartási gépek közül pedig a mosógép és a tűzhely a legkelendőbb. Az eladók elmondása szerint 2007-hez képest a hétvégi forgalom ugyanolyan erősnek mondható, a visszaesés a hétköznapokban vehető észre. Míg a normál hónapokban a 600 ezer forintos sík képernyős tévéből 1-2 darab, ha elmegy, addig az ünnepekhez közeledve, hétvégi napokon 3-4-et is eladtak belőle.
Hitelre leginkább az 100-200 ezres akciós plazmatévéket viszik, a készpénzes vásárlók megfontoltabbak, mint a hitelfelvevők – állítják a Credigen és a Cetelem munkatársai. A költségmentes, 10 hónapos 0 százalékos kamatú hitelkonstrukció mindenhol mézesmadzagként erősíti az eladósodás veszélyét. Sokan élnek vagy élnének is vele, de a bankok a legtöbb helyen jóval szigorúbban szűrik meg ügyfeleiket, mint tavaly. Aki BAR-listás, elmaradt hitele vagy lakástörlesztése van, vagy a munkáltató igazolásán lévő vonalas telefonszámon nem a megjelölt cég jelentkezik, annak esélye sincs a hitelre. Így könnyen előfordul, hogy egyes napokon az igénylők 60-70 százalékát elutasítja a hitelező bank.
Az Auchan áruházban is a plazmatévé a sláger. A hitelkeret viszont már változó: míg a Média Marktnál akár 2 millióig is könnyen eladósodhatunk, addig az élelmiszerlánc csak 750 ezer forintig „ad erre lehetőséget”. Az Auchan hitelintézője szerint az ügyfelek nem tudják jól felmérni pénzügyi terhelhetőségüket, és gyakran előfordul, hogy egy 58 ezer nettó fizetéssel rendelkező fiatalember egy 270 ezer forintos tévével szeretné magát meglepni, míg a bank ilyen esetben minimum nettó 150 ezer forintos jövedelemigazolást vár el.
Hackl Mónika, a TESCO kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta: forgalmuk némi késedelemmel ugyan, de kezdi elérni a tavalyi hasonló időszak szintjét, ugyanez jellemző az áruhitelekre is, melyek átlagértéke 60-70 ezer forint. A tartós fogyasztási cikkek esetében alig van visszaesés, ami annak is köszönhető, hogy az olyan slágertermékek, mint a plazmatévék vagy navigációs berendezések nemegyszer jóval olcsóbbak, mint tavaly.
Az Electro World igazodott a vásárlási igényekhez: akciójuk szerint az összes lcd- és plazmatévé 0 százalékos hiteldíjjal vásárolható meg, ám a futamidő náluk 10 hónap helyett fél év. A tévéket viszik a legnagyobb számban, aztán az mp3- és mp4-es lejátszókat, mobiltelefonokat és konyhai kisgépeket.