hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gondolat- rendőrség
Testszkenner figyel az átkelőnél

2008. 10. 08.
Az ugrásszerű technológiai fejlődésnek köszönhetően a bűnüldöző hatóságok egyre több újítást vezetnek be azzal az indokkal, hogy a terrorizmus elleni harc mind­any­nyiunk érdeke. Sokszor azonban ezek a lépések teljesen figyelmen kívül hagyják a személyiségi jogok törvény által biztosított védelmét, és arra sincs semmi garancia, hogy ezek az eszközök a jövőben nem fogják a kontrollgyakorlás illegitim céljait szolgálni.

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala a biztonsági
ellenőrzés új generációját teszteli, egy testszkennert, amely „olvas az ember
gondolataiban”.

A legtöbb biztonsági szkenner robbanóanyagokat és fémtárgyakat kutat az emberen,
a Malintentnek nevezett orwelli gépezet azonban nem tárgyakat keres, hanem a
nonverbális jeleket elemzi, amelyek alapján igyekszik megjósolni, hogy veszélyt
jelent-e az illető a többi utasra.

A szerkezetben rengeteg szenzor és leolvasó méri a testhőmérsékletet, az
arcizmok mozgását, a szívverést és a lélegzetvétel számát, amelyből pusztán
szemmel vizsgálva nem lehetne következtetéseket levonni, pedig kutatások szerint
ezek jelezhetik egy terrorista vagy bűnöző támadó szándékát.

A Malintent azonban nem egy poligráf teszt, az alanyokra nem kötnek drótokat, és
nem is szíjazzák le őket egy alapos kivizsgálásra, ezek a szenzorok tényleges
fizikai kapcsolat nélkül, észrevétlenül végzik a munkájukat, hasonlóan a
röntgenhez. A Nemzetbiztonsági Hivatal már le is tesztelte a leolvasó
laboratóriumot Marylandben száznegyvennégy alanyon, akik közül a legtöbben nem
is tudtak a kísérletről. Miközben a gyanútlan emberek átsétáltak egy általuk
bejáratnak vélt kapun, szenzorok tömege vizsgálódott esetleges rossz szándékuk
után.

A szerkezethez tartozó szoftvert megtanították különféle érzelmek felismerésére,
amely így meg tudja különböztetni az izgatott, stresszes személyeket a
potenciális terroristáktól. Amennyiben a rendszer figyelmeztető jelzést ad, a
biztonsági emberek feltartóztatják a gyanús egyént, és további vizsgálatnak
vetik alá. Ugyanakkor elég kellemetlen helyzet adódhat abból, ha a gép rosszul
ítéli meg az általunk kibocsátott nonverbális jeleket, és emiatt késsük le a
repülőnket, az üzleti vagy éppen bírósági tárgyalásainkat. A szerkezetet – mobil
voltából fakadóan – bárhol el lehet helyezni: stadionok, bírósági és
közigazgatási épületek, szállodák vagy repülőterek bejáratánál is.

A tesztelés nem zajlik problémamentesen, hiszen a testszkenner – amely nem
orvosi okokból kategorizálja az ember életjeleit, a vizsgált személy engedélye
nélkül – felveti a személyiség jogok kérdését. A Nemzetbiztonsági Hivatal azzal
védekezik, hogy a szerkezet elvileg nem őrzi meg az adatokat, hanem letörli
azokat. Felmerül a kérdés, hogy ez valóban így van-e, hiszen ha ezzel a
módszerrel valóban le lehet fülelni a terroristákat, vajon nem szeretné-e majd
az ügyész ezt a bizonyítékot felhasználni a bíróságon?

2001. szeptember 11. óta az országok költségvetései nagyon nagy összegeket
áldoznak, hogy különféle tudományos módszereket fejlesszenek ki a bűnözés, a
terrorizmus visszaszorítására.

Az orvostudományban az agy feltérképezésére szolgáló MRI (mágneses magrezonancia
képalkotás) segítségével a kutatók megállapították, hogy az agy melyik területe
aktiválódik hazugság közben. A módszer alkalmas arra, hogy megállapítsák, a
vizsgált alany rasszista-e, illetve arra is, hogy feltérképezzék, hogy milyen
időpontban milyen képet rögzített az illető agya.

Az indiai BEOS (Brain Electrical Oscillations Signature) technológia pedig arra
épül, hogy a gyanúsítottnak felolvassák a bűntett cselekményét, miközben csukott
szemmel ül, és a gépek azt figyelik, hogy hogyan aktiválódnak az agy egyes
területei. Az eredmények alapján meg tudják állapítani, hogy az illető ott
volt-e a bűncselekmény elkövetésekor, vagy csak hallomásból értesült a
történtekről. A fejlesztők szerint azt is meg lehet különböztetni, hogy az
emberek elkövették-e, vagy csak szemtanúi voltak a bűntettnek. Ezzel a
módszerrel 2008 júniusában már elítéltek egy indiai nőt, akit bűnösnek találtak
exvőlegénye meggyilkolásában.

A BEOS állítólagos eredményessége jelentősen megosztja a tudósokat, ennek
ellenére a módszerek iránt több katonai és védelmi szervezet is érdeklődik. A
technológiát azonban nemcsak nemzetbiztonsági okokból kívánják hasznosítani,
hanem munkáltatók, iskolák is akarják vele szűrni a jelentkezőket. Hiszen a
munkahelyi felvételiken már amúgy is zajlanak pszichológiai tesztek, és úgy
gondolják, hogy az agyszkennerek segítségével a kisgyerekek olvasásra való
képességét is jobban lehetne mérni.

A londoni egyetem professzora, Geraint Rees figyelmeztetett, hogy bár ezek a
módszerek viszonylag kezdetleges állapotban vannak, nem sok idő kell ahhoz, hogy
a szkennertechnikák annyira fejlődjenek, hogy teljesen ki tudják értékelni az
emberi agyról készített felvételeket. Sőt, rövid időn belül várható, hogy nem
lesz szükség az emberi testre illeszthető olvasóra, hanem lehetővé válik, hogy
távolabbról is betekinthessenek az emberek gondolataiba. Véleménye szerint már
most ki kellene dolgozni az emberi agyra, gondolatokra vonatkozó személyiségi
jogi törvényt, mielőtt túl késő lenne.

A meztelen valóság

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!