Steven Spielberg a Bosszú forgatásán. Újabb komoly film jön Fotó: Reuters
Steven Spielberg témaérzékenysége megkérdőjelezhetetlen, a hetvenes évek óta ünnepelnek a nézők, és fanyalognak a kritikusok a rendező rendkívül sikeres vargabet?i miatt. A kritikusok ugyanis már az új Truffaut-t látták benne, amikor elkészítette Párbaj című, méltán híres filmjét. Spielberg azonban rácáfolt a várakozásokra, és nem művészfilmekkel, hanem olyan szórakoztató tudományos-fantasztikus filmekkel folytatta pályáját, mint a Harmadik típusú találkozások, amelyben ráadásul maga Truffaut is szerepet vállalt.
A hetvenes-nyolcvanas évek kasszasikerei után 1993-ban Spielberg újra komoly témához nyúlt, és elkészítette a Schindler listáját, amely ismét vegyes fogadtatásra talált. A Schindler listáját követően a rendezőzseni óram?-pontossággal ingázott a szórakoztatás és a gondolkodtatás között: egy sikeres science fiction filmet egy még sikeresebb drámai film követett a szabadságról (Amistad), majd egy újabb az önfeláldozásról (Ryan közlegény megmentése), és a bátorságról (Elit alakulat).
Több "könny?" film után, úgy látszik, megint komoly film jön: Spielberg nemrégiben nekilátott, hogy filmet készítsen az 1972-es müncheni mészárlást megtorló Moszad-akcióról. A film témájának időszerűségét nem kell hangsúlyozni, a beszámolók szerint az alkotás azt a kérdést boncolgatja, hogy a terrorizmus elleni fellépés során van-e joga egy modern demokráciának célzott likvidálásokat végrehajtania. A téma érzékenysége miatt Spielberg sokaknak, többek között saját rabbijának, Denis Rossnak, a Clinton-kormányzat közel-keleti megbízottjának, sőt magának Clintonnak a véleményét is kikérte a témában. Ross később kifejtette, hogy a film az emberi dimenzióról szól, azoknak a személyeknek a kétségeiről, akik a megtorló akciót végrehajtották. Efraim Halevi szerint, aki 1998 és 2002 között vezette a Moszadot, nem érdemes ezt a motívumot túldimenzionálni. "Ismertem néhányat azok közül, akik részt vettek az akcióban
Talán voltak kétségeik. Nem könny? ezt megtenni, de ez nem jelenti azt, hogy helytelen. Boldog lennék, ha látnám a kétséget a másik oldalon, a heves vitákat azzal kapcsolatban, hogy végrehajtsák vagy ne [a terrorakciót]" – nyilatkozta Halevi a New York Timesnak.
A mondanivaló mellett több kritika érte az elmúlt hetekben a forgatókönyv történelmi részét is, kétségbe vonva annak hitelességét. A kiszivárgott információk szerint a forgatókönyv George Jonas Bosszú cím? könyvéből készül, amelyből már készítettek egy tévéfilmet Gedeon pallosa címen 1986-ban. Három évvel később derült ki, hogy a könyv elsődleges forrása, Juval Aviv sohasem volt tagja a Moszadnak, nem vett részt az akcióban, így ennek köszönhetőek a történetben megjelenő tévedések.
Aviv neve 1989-ben került először a címlapokra, amikor George Jonas pert indított ellene, mert megszegte a megfilmesítés jogainak kapcsán kötött korábbi megállapodásukat. A Jerusalem Post beszámolója szerint Aviv különböző összeesküvés-elméletek kitalálójaként vált híressé. Rövid ideig a skóciai Lockerby fölött felrobbantott Pan Am-járat ügyében is nyomozott a Pan Am-et biztosító cég számára, s végül azt javasolta, hogy pereljék be a CIA-t, az FBI-t és még néhány szövetségi szervet, mivel az ő mulasztásuk következménye volt a terrorakció. A nyomozás minőségét hiteltelenné teszi az a tény, hogy Aviv az áldozatok családjainak is felajánlotta szolgálatait, azzal biztatva őket, hogy bebizonyítja a Pan Am felelősségét.
A Spielberg-film kapcsán a New York Times megpróbálta utolérni Avivot, aki azonban sem az e-mailekre, sem a telefonhívásokra nem válaszolt. George Jonas könyve és Aviv személye miatt Spielberg magyarázkodásra kényszerült – szóvivője útján azt üzente, hogy a forgatókönyv megírásakor nem kizárólag az ő történetükre építettek, a Jerusalem Post viszont arról számolt be, hogy a forgatáson részt vevők elismerik: a történet, mint ahogyan a film munkacíme is, egyezik Jonas könyvével.
2005. 07. 22. (IX/29)
