A GfK Ad Hoc Research Worldwide cég földrészünk tizenkilenc országában és az USA-ban megkérdezett 1000–1000 válaszadó általában nem bízik a politikusokban. A nagy cégek vezetői és az újságírók megítélése valamivel kedvezőbb, míg a tanárok és orvosok a bizalmi verseny bajnokai.
Mindegyik vizsgált országban, köztük Magyarországon is, a megkérdezettek többsége az összes felsorolt foglalkozás közül a tanárokban és az orvosokban bízik leginkább. A két hivatás GfK bizalmi indexe Magyarországon 75, illetve 81 százalék. Őket követik Magyarországon a rendőrök 55, a hadsereg 54, az ügyvédek 52, majd a papok 44, a nagy cégek vezetői 32, az újságírók 26, valamint a politikusok 14 százalékos indexszel.
Többé-kevésbé más országokban is hasonló az egyes foglalkozások képviselői iránti bizalom sorrendje. Eltérések tapasztalhatók például Oroszországban, Romániában és Csehországban, ahol a rendőrök imázsa elmarad a többi országétól. S bár pozitív, de átlag alatti a papokkal szemben érzett bizalom Csehországban, Spanyolországban, Franciaországban és Belgiumban.
A nagyvállalati menedzserek iránt rokonszenvet táplál a többség Dániában, Finnországban, Svédországban és Törökországban. Különösen kritikus viszont a közvélemény a gazdasági vezetőkkel szemben Magyarországon, Görögországban és Franciaországban.
A húsz országban csak minden hatodik válaszadó tartja a politikusokat bizalomra méltónak. Legjobb a politikusok imázsa Hollandiában, Törökországban, Spanyolországban és Svájcban, ahol tízből hárman bíznak politikai vezetőikben. Eléggé rossz a politikusok reputációja Németországban, Lengyelországban és Olaszországban, ahol tíz válaszadóból átlagosan egynél is kevesebb képvisel pozitív felfogást.
Európában és az USA-ban is sokan kételkednek az újságírók megbízhatóságában. Tízből több mint hatan adtak hangot kételyeiknek. Átlagon felüli az újságírók elismertsége Romániában, Lengyelországban, Spanyolországban és Belgiumban. Nagyarányú viszont a bizalmatlanság a görögökben, olaszokban és amerikaiakban a média-hivatások iránt.
A brüsszeli székhely? GfK Ad Hoc Research Worldwide Piackutató Intézet részéről Mark Hofmans a Heteknek elmondta: ilyen típusú kutatást másodízben végeztek. Első alkalommal múlt év szeptemberében kérdeztek meg országonként ezer személyt európai országokban, Oroszországban, az Egyesült Államokban és Törökországban. "Első ránézésre az a feltételezés alakult ki bennem, hogy a vallási hagyományok és a bizalmi index kölcsönhatásban állnak egymással. Az alapvetően protestáns hagyományokkal rendelkező országok lakói optimistábbaknak látszanak, nagyobb arányban vetik a bizalmukat a meghatározó hivatást végző személyekbe, mint a katolikus kultúrájú országokban" – elemezte a kutatás eredményeit Mark Hofmans.
Magyarország a legpesszimistább három-négy ország közé tartozik, optimistának a skandinávok, illetve meglepő fordulattal Törökország számít. A politikusok alacsony bizalmi indexe nem lepte meg Hofmanst, viszont a korábbi hat kategória mellé újonnan kialakított három kategória: a hadsereg, a rendőrség és a tanárok közül a hadsereg iránti általános bizalom némileg meglepte. Az újságírók az általában nem túl pozitív megítélés ellenére bizonyos országokban éppen a gazdasági és politikai korrupció miatt élveznek aránylag nagyobb bizalmat, ahol mintegy utolsó reményüket abba vetik az emberek, hogy legalább az újságírók az igazságot keresik – véli Hofmans.
Az egyes foglalkozási ágak képviselőinek bizalmi indexe Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Ausztriában. Százalékban.
„Orbán Közép-Európa egyenrangúságáért küzd”
Interjú Gerő András történésszel »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
A leghosszabb éjszaka
Hanukka és Jézus: győzelem Zeusz sötétsége felett »