hetilap

A GfK Ad Hoc Research Worldwide cég földrészünk tizenkilenc országában és az USA-ban megkérdezett 1000–1000 válaszadó általában nem bízik a politikusokban. A nagy cégek vezetői és az újságírók megítélése valamivel kedvezőbb, míg a tanárok és orvosok a bizalmi verseny bajnokai. 

Mindegyik vizsgált országban, köztük Magyarországon is, a megkérdezettek többsége az összes felsorolt foglalkozás közül a tanárokban és az orvosokban bízik leginkább. A két hivatás GfK bizalmi indexe Magyarországon 75, illetve 81 százalék. Őket követik Magyarországon a rendőrök 55, a hadsereg 54, az ügyvédek 52, majd a papok 44, a nagy cégek vezetői 32, az újságírók 26, valamint a politikusok 14 százalékos indexszel.

Többé-kevésbé más országokban is hasonló az egyes foglalkozások képviselői iránti bizalom sorrendje. Eltérések tapasztalhatók például Oroszországban, Romániában és Csehországban, ahol a rendőrök imázsa elmarad a többi országétól. S bár pozitív, de átlag alatti a papokkal szemben érzett bizalom Csehországban, Spanyolországban, Franciaországban és Belgiumban.

A nagyvállalati menedzserek iránt rokonszenvet táplál a többség Dániában, Finnországban, Svédországban és Törökországban. Különösen kritikus viszont a közvélemény a gazdasági vezetőkkel szemben Magyarországon, Görögországban és Franciaországban.

A húsz országban csak minden hatodik válaszadó tartja a politikusokat bizalomra méltónak. Legjobb a politikusok imázsa Hollandiában, Törökországban, Spanyolországban és Svájcban, ahol tízből hárman bíznak politikai vezetőikben. Eléggé rossz a politikusok reputációja Németországban, Lengyelországban és Olaszországban, ahol tíz válaszadóból átlagosan egynél is kevesebb képvisel pozitív felfogást. 

Európában és az USA-ban is sokan kételkednek az újságírók megbízhatóságában. Tízből több mint hatan adtak hangot kételyeiknek. Átlagon felüli az újságírók elismertsége Romániában, Lengyelországban, Spanyolországban és Belgiumban. Nagyarányú viszont a bizalmatlanság a görögökben, olaszokban és amerikaiakban a média-hivatások iránt.

A brüsszeli székhely? GfK Ad Hoc Research Worldwide Piackutató Intézet részéről Mark Hofmans a Heteknek elmondta: ilyen típusú kutatást másodízben végeztek. Első alkalommal múlt év szeptemberében kérdeztek meg országonként ezer személyt európai országokban, Oroszországban, az Egyesült Államokban és Törökországban. "Első ránézésre az a feltételezés alakult ki bennem, hogy a vallási hagyományok és a bizalmi index kölcsönhatásban állnak egymással. Az alapvetően protestáns hagyományokkal rendelkező országok lakói optimistábbaknak látszanak, nagyobb arányban vetik a bizalmukat a meghatározó hivatást végző személyekbe, mint a katolikus kultúrájú országokban" – elemezte a kutatás eredményeit Mark Hofmans.

Magyarország a legpesszimistább három-négy ország közé tartozik, optimistának a skandinávok, illetve meglepő fordulattal Törökország számít. A politikusok alacsony bizalmi indexe nem lepte meg Hofmanst, viszont a korábbi hat kategória mellé újonnan kialakított három kategória: a hadsereg, a rendőrség és a tanárok közül a hadsereg iránti általános bizalom némileg meglepte. Az újságírók az általában nem túl pozitív megítélés ellenére bizonyos országokban éppen a gazdasági és politikai korrupció miatt élveznek aránylag nagyobb bizalmat, ahol mintegy utolsó reményüket abba vetik az emberek, hogy legalább az újságírók az igazságot keresik – véli Hofmans. 

Az egyes foglalkozási ágak képviselőinek bizalmi indexe Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Ausztriában. Százalékban.

Foglalkozás	H	CZ	PL	A
Politikus	14	10	6	15
Menedzser	32	27	21	34
Újságíró	26	46	58	35
Ügyvéd	52	52	41	55
Pap	44	42	56	66
Rendőr	55	49	58	76
Katona	54	64	69	62
Orvos	81	89	74	91
Tanár	75	83	79	76

Tovább olvasná?
Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.