Kaltenbach Jenő, kisebbségi ombudsman 2001-es beszámolójában a következőket írta a gyűlöletbeszédről: "Az úgynevezett gyűlöletbeszéd – szélsőséges formájában – talán leginkább az egykori kiátkozás intézményével rokonítható, amikor ennek az aktusnak az volt a célja, hogy valakit vagy valakiket kirekesszen egy bizonyos közösségből (egyházból), tehát e cselekmény célja kifejezetten a jogfosztás volt.
A mai értelemben vett gyűlöletbeszéd is megvalósíthat jogfosztást, de mindenképpen valamely jog korlátozását, csorbítását célozza. Általánosságban elmondható tehát, hogy az beszél gyűlöletkeltő módon, aki egy adott közösségről (a közösséget képviselő személyről) tényt, értékítéletet olyan módon hoz nagyobb nyilvánosságra, amely alkalmas e csoport tagjainak megfélemlítésére, illetve a vele szembeni ellenséges, kirekesztő környezet kialakítására."
A Btk. 1978 óta tartalmazza a kifejezést, és a jelenlegi formájában hároméves börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportja vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszítanak.
Az igazságügyi tárcánál nemrég elkészült tervezet ennél egy kicsit pontosabb, de sokak szerint nem eléggé, ráadásul a koalíciós pártok között sincs egyetértés a kérdésben. A szocialisták azt szorgalmazzák, hogy a parlament őszi ülésszakának hajrájában már essék szó a gyűlöletkeltés elleni fellépésről.
A témában nyilatkozó Újhelyi István országgyűlési képviselő szerint a kialakult helyzet rendezését nem szabad feláldozni a jogértelmezési problémák oltárán. Egyértelm? és jobbára a politikai, illetve a sportéletben tapasztalható uszítások sikkadtak el a következetesen egyáltalán nem alkalmazható paragrafusok miatt – állítja az Ifjú Szocialisták elnöke. Az MSZP nem aggódik a szólásszabadság esetleges csorbulása miatt, céljuk sem ez volt – mondják –, hanem a mások véleményének tiszteletben tartására való ösztönzés. A most Országgyűlés elé kerülő tervezet sorrendben a harmadik lesz a rendszerváltás óta, mivel az előző kettőt a véleménynyilvánítás alkotmányos jogára hivatkozva törölte az Alkotmánybíróság. Ha a honatyák megszavazzák, a pénzbüntetés lehetősége mellett három évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható lesz, aki nemzeti, etnikai, faji vagy vallási alapon és ilyen csoport ellen gyűlöletre izgat, erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, mások alsóbb- vagy saját csoportja felsőbbrendűségét hangoztatja, és mindezt nagy nyilvánosság előtt teszi. Ha azonban a gyűlölet nem csoport, hanem magánszemély ellen irányul, akkor nem beszélhetünk a törvény megsértéséről.
Bárándy Péter igazságügyi miniszter
Tíz éve kerülgetjük már a "forró kását", és teljesen helyénvalónak tartom, hogy az izgatás és közösség elleni izgatás tényállásának átalakítása megtörtént, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a világ
annyira megváltozott körülöttünk, hogy indokolttá vált a szólásszabadság nagyon szűk kör? és körülhatárolt területen való korlátozása.
A változtatás ezen mértéke nem rejt magában veszélyeket, ugyanakkor olyan tendenciák erősödtek fel, és olyan magatartások jelentek meg, amelyek szükségessé teszik, hogy az emberi méltóság védelmét hatékonyabban lehessen biztosítani. Másrészt 1965-ben aláírtunk egy bizonyos New York-i egyezményt a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről, amelynek azóta sem tettünk eleget a vonatkozó jogszabályok harmonizációját illetően.
A korábbi szabályozás azért nem rendezte megnyugtatóan a kérdést, mert a bírói értelmezés csak azokban az esetekben tilalmazza az ilyen típusú megnyilvánulást, amelyekben fölmerül az élet vagy a testi épség elleni közvetlen támadás reális veszélye.
2003. 09. 05. (VII/36)
