hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A megosztott iszlám

1998. 08. 01.
Az egyik tényező, amely lehetővé tette a zsidó állam fennmaradását, sőt gyarapodását a Közel-Kelet nyilvánvalóan ellenséges környezetében, az, hogy az arab világ mind etnikai, mind vallási szempontból megosztott. Nem minden közel-keleti muzulmán arab, s a nem arabok között vannak törökök, kurdok, irániak, azerik és berberek is. Az iszlám valláson belül pedig számos egymással szembenálló irányzat létezik.

Etnikumok az iszlám világban

Önmagában is elégséges az arabok törökökkel szembeni ellenséges
magatartásához az a tény, hogy a törökök túlélték az Oszmán Birodalom bukását.
Az évszázadok során az oszmán törökök uralmuk alá hajtották Egyiptomot,
Palesztinát, Szíriát, Mezopotámiát – ma Irak –, Arábia egy részét és
Észak-Afrikát.

Ezek a történelmi gyökerek – de van más okuk is az arab muzulmánoknak, hogy ne
bízzanak Törökországban. A muzulmán radikálisok a modern, világi berendezkedés?
Törökországot, melyet Atatürk hozott létre a birodalom romjain, tüskének érzik a
muzulmán világ oldalában. A hadsereg ellenőrzése alatt tartja a közéletet, és
lehetetlenné teszi a radikális muzulmánok előretörését politikai téren. Épp 1997
nyarán mondatták le az iszlám beállítottságú Erbakan-kormányt, az iszlám felé
nyitott Refah Pártot betiltották, és Necmettin Erbakan miniszterelnököt öt évre
eltiltották a közügyek gyakorlásától.

Törökország muzulmán szomszédait mégis leginkább az dühítette fel, hogy 1996
februárjában a török kormány katonai együttműködési egyezményt kötött
Izraellel. A paktum szerint amennyiben Szíria megtámadja Izraelt, akkor Törökország
katonailag is segítséget nyújt Izraelnek.

A kurdkérdés szintén fájó pont a török–szír–iraki kapcsolatokban. Bár a
kurdok a negyedik legnépesebb etnikumként vannak jelen a közel-keleti térségben, a
közös nyelv, a közös vallás hiánya eddig gátat szabott függetlenségi
törekvéseiknek. A kurdok kb. 20 millióan élnek Törökország, Szíria, és Irak
metszéspontjában. Egyes kurd politikai-katonai tömörülések és pártok
gerillamozgalmat indítottak a török hatóságok ellen. Észak-Irakban a rivális Kurd
Demokrata Párt (KDP) és a Kurd Hazafias Unió (PUK) egymás ellen küzdenek. Így nem is
csoda, hogy a független Kurdisztán reménye távoli.

Ami a perzsa népet illeti, Irán egyik fő célja az, hogy az iszlám világ
vitathatatlan vezetője legyen. De az, hogy lakossága nem arab eredetű, sorompóként
áll e terv útjában, s nemkülönben az is, hogy lakosságának 95 százaléka az
iszlám síita ágához tartozik. Az iszlám világ túlnyomó többsége ugyanis
szunnita, csak a maradék a síita muzulmán.

Teherán tervei az atomfegyver megszerzésére is irányulnak, hogy a Jeruzsálemért
vívott háború győzteseként és az iszlám világ vezető hatalmaként csapatai
elsőként vonulhassanak a szent városba.

De ugyanerre a vezető szerepre törekszik Egyiptom is, mivel Kairóban úgy gondolják,
hogy geopolitikai helyzetük erre jogosítja fel őket: mintegy kapocsként szolgálnak az
észak-afrikai arab nemzetek, és a közel-keleti arabok között. Irán ezzel
szembenállva folyamatosan emlékezteti az arab közvéleményt arra, hogy 1967-ben
Egyiptom Camp Davidben békét kötött Izraellel. Teherán szerződést is kötött
Damaszkusszal arról, hogy katonai támogatást nyújt egy Tel Avivval folytatandó
háború esetén.

Szíria most a híd szerepét szeretné betölteni Irak és Irán között, és egy orosz
hátter? szövetségen munkálkodik Izrael ellen. A szálak Irán és Szaúd-Arábia
között is egyre szorosabbra fűződnek.

Az azeri nép 83 százaléka Azerbajdzsánban él. Háromnegyedük síita muzulmán. Egyes
azerbajdzsáni csoportok örülnének Nagy-Azerbajdzsán létrejöttének, mely magában
foglalná Irán északi részét is. Irán lakosságának 24 százaléka azeri.
Azerbajdzsánnak is megvan a maga Boszniája. Karabah térségében még most is a
fegyverek nyelvén tárgyalnak a muzulmán azerik és a keresztény örmények.

Észak-Afrikát már az ősidők óta berber törzsek lakják. A hetedik században
vették fel az iszlámot, mikor érintkezésbe kerültek az arabokkal. Túlnyomórészt
szunniták. Napjainkban lélekszámuk nem haladja meg a 10 milliót. Főleg Marokkóban
élnek, de Algériában is jelentős szerepet játszanak a gazdaságban, s Líbiában és
Tunéziában is megtalálható egy kis csoportjuk. Az arabok és a berberek közötti
ellentétnek napjainkban az a forrása, hogy a berberek nem hajlandók magukévá tenni az
iszlám törvénykezést. Az ellentétek esetlegesen törnek felszínre, de a berberek
úgy érzik, hogy az arabok kultúrája magába akarja olvasztani az övékét. Az
algériai terrorcselekmények egy részéért – egyes források szerint – egy berber
szélsőséges csoport felelős.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!