Az ünnep alkalmából egy hónapon keresztül színes, a nagyközönségnek szóló előadások kerülnek megrendezésre számos egyéb helyszín mellett a Magyar Tudományos Akadémián is. A rendezvény témái között napjaink legizgalmasabb és legaktuálisabb tudományos kutatásai sorakoznak fel.
Az idei programsorozat egyik megnyitó előadását Kiss Jenő nyelvész, akadémikus tartotta a magyar nyelv és az identitás kapcsolatáról. „Napjaink globális folyamatai miatt vált az identitás kérdése akuttá” –emelte ki a téma aktualitását és fontosságát az előadó.
Az identitás, definíciója szerint, önazonosság, hovatartozás-tudat, melynek hiányában nincs egészséges ember. Az identitás típusai különfélék lehetnek: személyes, közösségi, nemzeti, vallási, nemi stb. Az identitás sokféleségéből következik, hogy egy személynek többszörös identitása van, melyek közül szükségszerűen kiemelkednek domináns identitástípusok: leggyakrabban a nemzeti, nyelvi-kulturális identitások.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2016. 11. 25. (XX/47)
