hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ich möchte játszani
A többnyelvűségről pro és kontra

2014. 08. 07.
A Föld népességének több mint fele kétnyelvű, vagy ilyen környezetben él. Magyarországon is erős gyökerei vannak a többnyelvűségnek, ám a huszadik század első felében a kisebbségek asszimilációja, valamint a magyar nyelvű közigazgatás és közoktatás a korábban természetes többnyelvűség gyengülésével, elvesztésével is járt.

Magyarország már a középkorban többnemzetiségű ország volt: német polgársággal, magyar, elmagyarosodott német és szláv nemességgel, heterogén parasztsággal. Sokan emlékszünk rá, hogy a háború előtt felnőtt családtagjainknak milyen természetes volt a többnyelvűség: egyszerűen másik nyelvre váltottak, ha nem akarták, hogy a gyerekek értsék őket. A második világháború után a többnyelvűség erőteljesen beszűkült, az 1950 és a rendszerváltás közötti szakirodalomban hangsúlyosabban lelhetők fel ellenérzésekkel teli vélemények a kétnyelvű nevelésről is. A rendszerváltás után újrafogalmazódott ez a téma, így például Bartha Csilla nyelvész kilencvenes években megjelent egyetemi tankönyve (A kétnyelvűség alapkérdései) már újra az egynyelvűség téveszméjéről beszél. „Azzal általában mindenki egyetért, hogy a mindennapi érintkezései során rendszeresen egynél több nyelvet használó személy valahogy más, mint az, aki csak egyet használ – szögezi le Bartha Csilla könyvében. – Más, és mégis ugyanolyan, hiszen emberi kapcsolatai és társadalmi viszonylatai nem lényegileg különböznek az egynyelvűekétől. A két nyelven mutatott kommunikációs készségek kiválthatnak csodálatot, elismerést, lenézést, megvetést és irigységet is, hiszen a kétnyelvűnek nem kellett fárasztó idegennyelvórákon részt vennie” – folytatja a nyelvész. 

Miközben a többnyelvűség indokai és fajtái sokfélék lehetnek, egyre többet hallani olyan családokról, akik küldetésüknek tekintik, hogy az egyik szülő idegen nyelven kommunikáljon a gyerek(ek)kel. Időnként éles hangú vita lángol fel a kétnyelvű nevelést választókkal kapcsolatban, és sokszor érzékelhető, hogy az ilyesmi vitákban kevésbé a szakmaiság, mint inkább az érzelmek dominálnak. A kritikusok modorosságnak tartják, a magyar kultúra elvesztését féltik, a pártolók pedig ezeket az aggodalmakat indokolatlannak érzik, és aláhúzzák: a többnyelvűségen keresztül megélt élményeiket nem cserélnék el semmiért.

Vajon miért vált ki ez a téma ennyire erős érzelmeket? „A mi nyelvünk sokáig el volt nyomva, és talán emiatt érezzük, hogy a nyelv az, amelyben a nemzeti hovatartozásunkat  megőrizhettük. A törvényhozás is hosszú ideig németül volt, a templomokban a mise latinul zajlott, magyar oktatás sem túl régóta van, és azóta ezekre igen büszkék az emberek, tehát valahol a szabadságunkhoz kötjük” – mondja Sindely Andrea logopédus. A köztudatban érezhetően keveredik a kétnyelvűség és a korai másodiknyelv-elsajátítás fogalma a nyelvtanulással, ez abban is megnyilvánul, hogy az ellenzők rendszerint Vekerdy Tamásra szoktak hivatkozni, aki több megszólalásában jelezte, hogy nem pártolja, ha pusztán a szülők ambíciói miatt a gyerek nyelvgyakorlatokkal való „gyötrését” túl pici korban kezdik. „Már itt ki szokott derülni, hogy nem ugyanarról beszélünk. A gyerekekben ugyanis még megvan az a képesség, amellyel az anyanyelvüket szippantják magukba, így nem ugyanarra a fajta szótárazós, fárasztó nyelvtanulásra kell gondolni, ami egy felnőttre jellemző, egyszerűen együtt élünk, játszunk a második nyelven is – tisztázza Bán Annamária nyelvtanár, a ketnyelvugyerek.hu weboldal létrehozója. – A célom amúgy soha nem valamiféle nyelvi szint elérése volt, hanem a gyerekeim gazdagítása a nyelv által. Magyarországon még nagyon erősen élnek az ötvenes évek tévhitei is, miszerint a kétnyelvűség mindenféle fejlődésbeli zavarokat okoz.”

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!