Feminizmus és meleglobbi

Az újkor kezdetén a nők nem rendelkeztek a férfiakéval azonos jogokkal (házasság, vagyon stb.). A probléma egy részét a polgárosodás ugyan megoldotta, de például a demokrácia kialakulásával nem járt együtt automatikusan a nők politikai választójoga. Ezt számos felvilágosult hölgy nehezményezte, mondván: a törvény nem tekinti egyenjogú polgárnak a nőket. Az első emancipációs törekvések tehát a nők választójogáért zajlottak mind Amerikában, mind Európában. A nők választójogi passzusa 1914-ben került be az amerikai alkotmányba, Magyarországon 1918-tól szavazhatnak. A szüfrazsettek csak az első világháborút követően, 1928-ban érték el céljukat Nagy-Britanniá­ban, míg Franciaországban jóval később, 1949-ben.

Talán ez is lehet az oka, hogy a francia egzisztencialista filozófus, Simone de Beavoir pont ebben az évben jelentette meg a feministák alapművének tartott A második nem (Le Deuxième Sexe) című könyvét, amely a mai napig szerepel a Vatikán tiltólistáján. Ez az igen részletes írás az úgynevezett második hullámú feminizmus elindítója, mely már nemcsak a nők polgárjogi értelemben vett egyenlőségéért, hanem társadalmi szerepükre vonatkozó „felszabadításáért” száll síkra. A bevezetője a férfi és a nő biológiai összehasonlítására fordít figyelmet. A második rész azt taglalja, hogy a nők társadalmi szerepe hogyan alakult ki a férfiak uralta történelem folyamán. Két tényezőt tekint meghatározónak: a nők termelésben és reprodukcióban (gyermekvállalásban) való részvételét. A nők elnyomásának fő okait a családfenntartásban és a férfiuralom bebiztosításában látja.

Példákat sorol fel az ókortól a modern korig. Nem kíméli sem a görögöket, sem a rómaiakat, sem a keresztényeket. Később különböző aspektusaiból vizsgálja a nőt, úgy mint feleség, anya, társadalmi szereplő. Kifejti, hogy a nő rabszolga a házasságban, amely tönkreteszi őt, a gyermekvállalást pedig egy­fajta mazochizmusnak látja, mely során a nő csak passzív eszköz. Meglátása szerint minden nőben megvan a homoszexuális hajlam. Végső következtetése, hogy a férfiaknak és nőknek teljesen egyenlőknek kell lennie: ugyanolyan neveltetést és oktatást kell, hogy kapjon egy nő; és ha dolgozik, ugyanannyi fizetést, mint egy férfi. Beavoir az „erotikus szabadság” (korlátlan szexuális kapcsolatok létrehozása) elfogadottságát tartja kívánatosnak, és a házasság szabadságát, ami nála a bármikor való megszakíthatóságot jelenti (ne legyen korlátozva a válás), a gyermekvállalásért pedig fizessen az állam szülési szabadságot az anyának (mivel a társadalmat gyarapítja ezzel a nő) stb.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek