hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Esőemberek reménye
Fejlemények az autizmus kezelésében és megelőzésében

2013. 09. 26.
A közelmúltban több tudományos cikk jelent meg az Egyesült Államokban egy sokak számára meglepő összefüggésről a belek és az idegrendszer működése között. Régóta ismert, hogy az autisták jelentős része emésztési problémákkal küzd, ám két új kutatás meggyőzően igazolta, hogy ezek nem járulékos problémák, hanem betegségük szerves részét képezi. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a gasztroenterológiai problémák megléte a súlyosabb esetekhez szokott társulni.

Az egyik vizsgálat a glutén szerepét vizsgálta, ami a búza, az árpa és a rozs bizonyos fehérjéinek neve. Azt találták, hogy az autizmus emésztési problémákat felmutató eseteinél rendszerint fennáll gluténra való intolerancia. Általában nem lisztérzékenységről van szó, hanem a gluténra adott immunreakcióról, ami sokáig tünetmentes lehet. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség mögött az immunrendszer zavarai állhatnak, vagy a bél túlzottan nagy átjárhatósága, ami miatt a glutén részben emésztetlenül szívódik fel. Korábbi tanulmányok más betegségek esetében is kimutatták a glutén szerepét, például a skizofrénia, a depres­szió, a szorongás, a hiperaktivitás és az autoimmun betegségeknél.

A másik vizsgálatban kutatók genetikai elemzésekkel kimutatták, hogy az autistáknak más a bélflórájuk, mint egészséges kortársaiknak, beleértve a velük egy háztartásban élő testvéreiket: kevesebbféle és a szokásostól eltérő arányú probiotikus baktérium van a beleikben. A cikk szerzői felvetik, hogy ezek a felismerések új megközelítést hozhatnak az autizmus diagnosztizálásában és kezelésében.

Noha ezek a kutatások meggyőzően igazolják az autizmus és az emésztés összefüggését, maga a gondolat nem új keletű. Számos orvos és szülő évtizedek óta próbál speciális étrendek­kel, probiotikumok és vitaminok használatával segíteni az autizmussal diagnosztizált gyermekének – állításuk szerint nem egyszer sikerrel. Elaine Gottschall az 1950-es években kislánya számára kereste a gyógyulást, mivel ideg­rendszeri problémái mellett szinte emésztetlenül ürültek ki belőle az ételek, és a korabeli orvoslás nem tudott segíteni rajta. Ekkor találkozott egy Dr. Haas nevű idős professzorral, röviddel annak halála előtt. Ő a lisztérzékenyek beleinek gyógyítására kidolgozott étrendjét javasolta a kislány számára. A gyermek két év alatt teljesen meggyógyult – és nemcsak az emésztése, hanem „mellékhatásként” idegrendszerének működése is helyreállt. Azóta szülők ezrei követik a Dr. Haas által kidolgozott étrendi beavatkozást, amely Specifikus Szénhidrát Diéta és GAPS étrend neveken vált ismertté.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!