hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gyarapítsd a génjeidet!
Most dől el, milyen felnőttek élnek hazánkban harminc év múlva

2011. 02. 04.
Ma már a tudósok számára világosnak tűnik, hogy a DNS merev alapszerkezete a maga 46 kromoszómájával és sok ezer génjével csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai gépezetének. Az alapszerkezetben tárolt, 18 darab 1500 oldalas könyvre elegendő információ az emberiség egészében 99,9 százalékos átfedést mutat, a gének kifejeződése külső megjelenésünkben, anyagcserénkben és a betegségek előfordulása tekintetében mégis végtelenül változatos.

Az epigenetika az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Azokat a szabályozó mechanizmusokat foglalja magába, melyek a gének felett működnek. Ezen mechanizmusokat többek között olyan külső faktorok befolyásolják, mint a táplálkozás, a stressz és a testmozgás. Azt eddig is tudtuk, hogy az életmód kihat az egészségre. De hogy a génekben konkrét molekuláris változások állnak be, a kromoszómák végéről egységek kopnak le, a DNS-hez kapcsolódó szabályozó fehérjék sora változik meg, sőt, hogy a géneken életmódi tényezők hatására létrejövő ilyetén változások adott esetben öröklődnek is, ez egészen újszerű.

Erről a témáról tartott előadást Filippo Ongaro olasz orvos, aki a korai öregedés megelőzésének és kezelésének lehetőségeit kutatja. A professzor még az Európai Űrügynökségnek dolgozott, amikor észrevette, hogy az űrhajósok fél év alatt vesztenek akkora csonttömeget, mint egy egészséges ember az ötvenedik és hatvanadik életéve között. Ekkor fordult a figyelme az öregedés tudománya felé. Mint Ongaro doktor elmondta, nem elég a beteg szervekre koncentrálni, a hosszú és egészséges életre akkor van esélyünk, ha figyelembe vesszük a környezeti tényezőket. Sorsunk részben van csak megírva a DNS-ben, nagyrészt viszont az számít, ahogyan élünk. A környezeti hatások képesek ki és bekapcsolni géneket, ezt a villanykapcsoló hasonlatával tette érthetővé: nem elég, ha a huzalok ott vannak a falban, használnunk kell a kapcsolót. Ugyanezt a kérdést a beszélgetés másik vendége, Falus András genetikus professzor úgy világította meg, mint a hardver és szoftver viszonyát, melyek működése elválaszthatatlan egymástól.

Az idő múlásával a sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos sérülésmennyiség után a sejt „döntés" elé kerül, hogy tovább szaporodik, de akkor lehet, hogy rákot produkál, vagy öngyilkosságot követ el. Ezt szaknyelven apoptózisnak, vagy programozott sejthalálnak nevezzük. Azt kell tehát mind az orvostudománynak, mind az egyéneknek szem előtt tartania, hogy az öregedés gátlása nem a már sérült sejtek minél tovább való életben tartása kell, hogy legyen, hanem a sérülések kivédése. Az anti-aging (korosodásgátlás), vagy ha úgy tetszik healthy aging (egészséges korosodás) szemlélete tehát nem szervközpontú, hanem sejtközpontú.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!