hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Milliárdok a szemétben
Kidobott étel minden mennyiségben

2007. 11. 14.
Nő a kidobott élelmiszerek mennyisége az uniós országokban. Nemrég jelent meg Nagy-Britanniában egy felmérés, amely szerint a brit háztartásokban a bevásárlások során gyakorlatilag minden harmadik, étellel megrakott szatyor a szemétben köt ki, ami nemcsak anyagi kárt, hanem óriási környezeti ártalmat is okoz. Ha nem történik gyors intézkedés, akkor 1995 és 2020 között a kidobott étel mennyisége akár meg is duplázódhat. Magyarországon még nincs ilyen felmérés, de a szakemberek szerint a hasonló fogyasztói szokások miatt a helyzet nálunk sem sokkal rózsásabb.

Hazánkban a nagy kereskedelmi láncok vagy az élelmiszerhulladékot feldolgozó
cégek eleve titokként kezelik a leselejtezett, eladatlan élelmiszerek
mennyiségét. Ami viszont a háztartási szemét összetételét illeti, Siklósi
Mihály, a FKF Zrt. hulladékgazdálkodási osztályának vezetője úgy tájékoztatott,
hogy Magyarországon a kommunális szemét egyharmada szerves anyag, ami
túlnyomórészt élelmiszer eredetű. Ma már uniós irányelv, hogy ami hulladékot
csak lehet, újra kell hasznosítani. Siklósi Mihály szerint a kimondott
élelmiszer-pazarlás vagy a konyhai hulladék kidobálása inkább a városi életforma
velejárója lehet, ami a magyar lakosság felét érinti.

A britek a hulladékproblémán a tudatosabb fogyasztói magatartás ösztönzésével
igyekszenek enyhíteni. A The Guardian írása szerint a brit vásárlók 90 százaléka
bevallottan nem figyeli, milyen mennyiségben dob ki ételt rendszeresen. A lap
által ismertetett felmérés szerint az angolok 8 milliárd fontnyi értékben 6,7
millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a fele ehető lenne, a másik
fele konyhai maradék, például héj vagy csont. Az emberek nagyobb valószínűséggel
dobják ki a főtt ételeket, mint a nyers hozzávalókat. A leggyakrabban kidobott
nyers étel a friss zöldség és gyümölcs, amit a kenyér és a torták követnek.
Ráadásul a bomló étel, amit a szemeteszsákokban kidobnak, metánt termel, ami
nagyon veszélyes. Bécsben egy vizsgálat azt mutatta ki, hogy az összes szemét 30
százaléka felbontatlan élelmiszer.

A háztartásokban felgyűlő élelmiszer-fölösleg fő oka, hogy tervezetlenül
túlvásárolják magukat az emberek, és nem eszik meg időben a rövid szavatosságú
ételeket, vagy a rossz tárolás miatt ezek tönkremennek. Szintén hibáztatható a
kényelmes internetes vásárlás és a nagyáruházak olyan akciós ajánlatai, amikor a
termék akkor lesz olcsóbb, ha többet vásárolunk belőle, vagy a lejárat napján
vesszük meg.

Mindez a magyar viszonylatokra is áll, ráadásul a magyarok étkezése is – a GfK
felmérései szerint – egyre rendszertelenebb, és többnyire messze áll a
tudatostól. A lakosság közel 90 százalékát úgymond „egyáltalán nem érdekli a
manapság tapasztalható bio-, fitnesz- és wellness-őrület, ahol megmondják, mi az
egészséges”. A nyugat-európaiakhoz képest kétszer annyit, jövedelmünk 30
százalékát költjük élelmiszerekre és élvezeti cikkekre, s évről évre nő a
diszkontláncok és a hipermarketek forgalma. Ennek fő oka, hogy a lakosság
jelentős része az étkezésben éli meg a fogyasztói kiteljesedést. A magyarok
életmódjában kitüntetett szerep jut az evésnek, mert sokan legkönnyebben a jó
minőségű ételekhez tudnak hozzájutni a fogyasztási cikkek – utazás, szórakozás
stb. – közül.

Mindenesetre az angolok már előbbre tartanak: a brit kormány nemrég indított el
egy kampányt „Szeretem az ételt, utálom a hulladékot” címmel – ami a maga
nemében első a világon –, hogy felhívja a vásárlók figyelmét a rengeteg kidobott
hulladékra, és bemutassa, miként lehetne csökkenteni ezek mértékén. Az
élelmiszeripart és a vendéglőket is be akarják vonni, hogy vegyenek részt az
akcióban. Az elmúlt években 3%százalékkal nőtt a kidobott ételek mennyisége, és
úgy számolják, hogy ha nem lesz gyors intézkedés, akkor 1995 és 2020 között a
kidobott étel mennyisége akár meg is duplázódhat. Az egyéni fogyasztók is sokat
segíthetnek azzal, ha redukálják a kidobott hulladékot, és ezzel csökkenteni
tudják a szén-dioxid-kibocsátást. Megállítani a felesleges ételkidobást annyit
jelentene ma környezetvédelmi szempontból, mintha minden ötödik autót levennénk
az angol utakról. És akkor emberiességi szempontokról, például a koreai
éhezőkről még nem is beszéltünk.

Tanácsok

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!