hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szex a reklámokban

2007. 06. 27.
„A szex elad” – ez lehetne a mottója a „Reklámok és nemek” nemzetközi reklámplakát-kiállításnak, amely a médiában uralkodó nőkép elleni tiltakozásul nyílt a Gödör klubban. A látogatóknak csekély vigasz, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész „ká-európai” régióban kötelező utcaképtartozékok a meztelen női testekkel operáló plakátok – legyen szó autóról, sörről, banki hitelről, ingatlanról vagy akár golyóscsapágyakról. Jog ide, szakmai etika oda, a jelenséggel szembeni leghatékonyabb fegyvernek a termékek fogyasztói bojkottja bizonyul. Pontosabban bizonyulna, ha nem csupán a feministákat zavarná a jelenség.

„Durván sértőek és megalázóak a mindent elárasztó szexista – azaz nemi alapon
diszkriminatív – reklámok, amelyek a nőket bugyuta háziaszszonyokként vagy
puszta szexuális tárgyként láttatják, amivel mindent el lehet adni” – tömören
így bajlódtak a nemi sztereotípiák problémájával a Reklámok és nemek című
konferencia résztvevői. A rendezvény Magyarországra hozása – akárcsak a hozzá
kapcsolódó plakátkiállításé – hazai nőjogi szervezetek erőfeszítéseinek
eredménye, akik a „jellegzetesen férfiszempontú” média túlkapásai ellen kívánnak
tiltakozni.

„Kedves és humoros” reklámok

A nőjogi szervezetek több ügyet felkaroltak már, a Burger King plakátjai
például visszatérő témát jelentenek, ilyen volt a Próbáltad már zöldségekkel?
című ominózus alkotás, melyet azonban a Reklámetikai Bizottság kedvesnek és
humorosnak talált. A tűsarok.org több esetben írt már panaszt az Önszabályozó
Reklám Testület (ÖRT) és a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) részére, de egyedül az
Invitel reklámja miatt született eddig elmarasztaló határozat.

Az utóbbi időben a legerősebb indulatok az AXE Bodysutra férfidezodor
reklámkampánya körül kavarogtak: a durván szexuális töltetű filmspotok mellett
nyuszilányok bevonásával direkt marketing is folyt egyes vidéki
fiúkollégiumokban. Cseperkáló István és Felker Noémi, az AXE reklámját készítő
ügynökség vezetői a konferencián úgy érveltek, hogy a film egy nemzetközi
reklámkampány magyar adaptációja, sokat nem lehetett vele variálni. S különben
is, „piackutatás nélkül is nyilvánvaló, hogy a tizenhat-huszonhat éves férfi
célcsoport számára akkor is a szex a legfontosabb téma, ha a fene fenét eszik”.
A többi szakmabelihez hasonlóan ők is azt hangsúlyozták, hogy a reklám nem
rombolja a közerkölcsöt, hanem csak tükrözi azt. Barát Erzsébet médiakutató
ennek ellentmondó tapasztalatként hozta fel, hogy a média világában a
hétköznapinál is erősebb a „férfiközpontúság”, a nők főleg dekorációk, s
legfeljebb „egy női magazin főszerkesztője lehet nő, de a Kossuth Rádióé
aligha”.

Melita Sunjic bécsi egyetemi oktató lapunknak kifejtette: a reklám nem azért
van, hogy jobbítsa a világot, hanem hogy maximalizálja a profitot, ez a
funkciója. Az is igaz, hogy a szexista reklámok erősítik a negatív nőképet, de
reménykeltő tendenciának tartja a nők arányának érzékelhető növekedését a
reklámszakmában.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!