hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Változatok sértettségre
Duzzogó nők, agresszív férfiak

2002. 08. 31.
Sokan vélik ma úgy, hogy a mögöttünk álló kemény kampányidőszakban felkorbácsolt indulatok még huzamos ideig nem múlhatnak el nyomtalanul, hanem hosszú időre és tudatos "terápiára" lesz szükség, amíg a kedélyek, az emberi kapcsolatok újra helyreállnak. A társadalom kettéosztottsága elkerülhetetlenné tette, hogy az ország fele megsértődjön a számára nem kedvező végeredmény láttán. Fel kell hát tennünk a kérdést, hogy mit kezdjünk sértődött családtagjainkkal, munkatársainkkal vagy akár saját keserűségünkkel. 

Önérzetében, méltóságában, érzelmeiben, érzéseiben vagy ezekben együttvéve is meg lehet sérteni valakit, mivel ezek szoros kapcsolatban vannak egymással. Lélektanilag ezt úgy értjük, hogy a sértett embernek fontos érzéseit értékeljük le, amikor megsértjük – vallja dr. Haraszti László pszichiáter-pszichoterapeuta osztályvezető főorvos. Ezek az érzések saját magunkkal, értékrendünkkel, általában sokra tartott, sokra becsült tulajdonságokkal, emberekkel vannak kapcsolatban, melyek az életünkben mind abban töltenek be fontos funkciót, hogy általuk el tudjuk magunkat helyezni a bennünket körülvevő világban. Énünkhöz tartozó, azzal egybeépült érzésekről és értékekről van tehát szó, amelyeket a sértés leértékel, mélyebbre helyez, degradál. Ezt úgy éljük meg, hogy minket, saját magunkat szállít lejjebb egy alacsonyabb szintre. 

A sértés tehát kizár, ráadásul ellenérzelmeket is mozgósít. Ha a sértő értékteleníteni akar engem, akkor az támadást jelent, ami ellenakciókat ébreszthet. A sértett ember amúgy is kénytelen énközpontúvá válni, mivel az énjét támadják. Visszatámadást, viszontleértékelést generál, de az is gyakori, hogy védekezés gyanánt gyűlölet ébred a sértett félben, ami azonban már kizár minden további racionális mérlegelést. A gyűlölet pedig nem más, mint egy hatalmas előítélet, ami azonnal minden pozitívumtól megfosztja az ellenfelet, szélsőséges esetben pedig annak már puszta létét sem képes elfogadni. Ezért tartható szerencsétlennek az elmúlt kampány, illetve a ma is tapasztalható kifejezetten durva közélet, mivel annak központi elemévé a sértegetés vált. A sértés pedig kiváló eszköze a gyűlöletébresztésnek. 



Másként éljük meg



A sértettséget másképpen élik meg a nők és másképpen a férfiak – folytatja dr. Haraszti László. Az erősebbik nem többnyire ugyanúgy reagál az őt sértés által ért támadásra, mint minden más támadásra, azaz agresszíven. Viszonttámad, elégtételt vesz, esetleg fenyeget. A nők jellemzően inkább duzzognak, elfordulnak, bezárkóznak. Tehát az egyik eszkalálja a problémát, a másik beszünteti a kommunikációt. A sértés mellett persze nem lehet elmenni, mindenképpen jelezni kell, hogy a másik meddig mehet el, azaz kerítést kell állítani a sértő magatartás ellen, de arra azért ügyelni érdemes, hogy ez a kerítés ne legyen túl magas, mert az végül végképp elszigetel.

Egyébiránt maga a kommunikáció is más férfi és nő között. A nő visszavonul, ezzel is jelezni kívánja, hogy baja van, míg a férfi gesztusokból kevésbé ért, hanem inkább verbális úton fogja jól az információt, azaz arra számít, hogy ha gond van, azt közlik vele.

Különösen kritikus az ötven év fölötti kor, ilyenkor ugyanis amellett, hogy elindulnak bizonyos biológiai folyamatok – hormonális változás, öregedés, egészségromlás – az emberek énje is kibillen az addigi megszokott szerepből, például akkor, amikor a gyerekek kirepülnek a családi fészekből és házasodnak, vagy amikor az addig aktív keresőből nyugdíjas lesz, ez mind olyan változás, ami komoly alkalmazkodást igényel. Ebben a korban az emberek viszont már nehezen alkalmazkodnak. Úgy érzik, ők már letettek valamit az asztalra, így az élet idomuljon hozzájuk, ne fordítva. Ezért ez egy nehéz időszak, sok hatvan feletti ember keseredik meg ilyenkor, amitől azonban még inkább magukra maradnak, a magány pedig önmagában is már egy depresszív állapot.



Ész és érzelem



Az az ember nem sértődik meg, aki autonóm személyiség, akinek önbizalmát nem kezdik ki a környezeti hatások – állítja a pszichiátxer. – Ő ugyanis tisztában van önmagával, ismeri a saját értékeit, saját határait, az ilyen emberek azonban a társadalom mindössze tíz-tizenkét százalékát teszik ki. A többiek tehát akarva-akaratlan alkalmanként megsértődnek. Azonban sokan képesek rangsort állítani fel magukban, és mérlegelni, hogy megéri-e a sérelemhez való ragaszkodás, vagy jobban jár, ha a dolgot lenyeli. Akár egzisztenciálisan is érintheti a dolog, hiszen nem lehet hosszú távon kifizetődő, ha például a munkaadónkkal kerüljük a kommunikációt. 

Az ész hamarabb hajlik a sértettség feladására, mint az érzelem. Szörnyű, amikor családon belüli sértettségek miatt nem beszélnek egymással évekig családtagok, és egyik sem képes az első lépést megtenni a másik felé. Az ilyen szituáció akár egész életre kiható károsodást is okozhat, főleg ha valakinek az ellenfele a sértettségét a sírba viszi, és ezzel végleg nem marad mód a kialakult rossz helyzet feloldására.



Meg kell beszélni



A sértettség miatt megromlott kapcsolatok szinte kizárólag csak pozitív kommunikációval oldhatók fel. Leghatékonyabb orvosságnak sok esetben csak a probléma türelemmel folytatott kibeszélése bizonyul. Az érzékeny helyzet feloldása ugyanis kizárólag megengedő hangnemmel képzelhető el. Ilyenkor nincs helye számonkéréseknek, indulatoknak, ezek ugyanis minden esetben még tovább mélyítik az ellentéteket.

Dr. Haraszti László szerint az egyik leghatékonyabb módja a sértések elkerülésének a visszakérdezés. Például így: Ezt most sértésnek szántad? Rendszerint erre a másik fél is kissé összekapja magát, már csak azért is, mivel nem szokás a sértés szándékát nyíltan felvállalni. A helyzet tisztázása pedig már eleve oldja a szituációban rejlő feszültségeket.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!