hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Rendszerváltás az utakon

2001. 09. 10.
Nagy fába vágja az a fejszéjét, aki nem kevés pénzt és energiát áldozva ma megtanul autót vezetni, és kimerészkedik az utakra. Már régóta nem elég pusztán a KRESZ betartása, kifinomult feltételes reflexekre és kivételes lélekjelenlétre egyaránt szükségünk van a megmaradáshoz. Az útjainkon uralkodó viszonyokról, a hibaforrásokról adunk az alábbiakban némi ízelítőt.

Bizonyára minden autóvezető találkozott már olyan kormányossal, aki írott és íratlan szabályokat felrúgva, eszeveszett módjára hajt, ügyet sem vetve a körülötte haladókra. Egyes szakértők szerint az agreszszív vezetők aránya a tíz százalékot is meghaladja. Ez roppant magas, hiszen az utakon minden tizedik autós veszélyezteti a többiek életét. Ebben nő és férfi egyaránt ludas, bár a nők agresszivitása gyakran váratlanabb és döbbenetesebb. A "mazsolák" tapasztalatlansága szintén veszélyforrás, különösen, ha ez túlzott önbizalommal is párosul. 

Ha különböző vezetői típusok összetalálkoznak, az teljes felfordulást okozhat. Egyikük lelkiismeretesen szabálykövető, szemben az öntörvényűvel; megint más bizonytalanságával, tétova és kiszámíthatatlan mozdulataival okoz galibát. A legrosszabb tanácsadó persze az idegeskedés, ez ugyanis fokozza annak esélyét, hogy a vezető rossz döntést hozzon. 



Hiányzik a fegyelem és a segítőkészség 



Még ha alkalmasint nem is mindenki tartja be a KRESZ-t, amennyiben a vezetők segítőkészen viszonyulnak egymáshoz, ez nem feltétlenül okoz életveszélyes helyzeteket. Olaszországra ez általánosan jellemző, míg a németek általában precízek, s a szabályokhoz szigorúan tartják magukat. (Nem is véletlen, hogy az olasz utakon a németek meglehetősen gyakran karamboloznak.) 

Oberling József, az ORFK balesetmegelőzési osztályának alezredese kérdésünkre megerősítette, hogy Magyarországon a legfőbb probléma a már említett segítőkészség hiánya. A vezetők bizalmatlanul viszonyulnak egymáshoz az utakon: a legtöbben abból indulnak ki, hogy útitársuk nem követi a KRESZ-t, ezért ha ő betartja, sosem fog célba érni. A magyar autóvezetők döntő többsége ezért a forgalmi vezetést úgy éli meg, mintha csatatérre kerülne ki, ahol a tumultusban lehetetlen eldönteni, ki az ellenfél, és bármelyik pillanatban érheti olyan váratlan fordulat, ahol az életét kockáztatja. A balesetek kilencven százalékát személyi mulasztás okozza. Első helyen a gyorshajtás áll, ezt követi az indexelés elmaradása. A rangsorban a harmadik az előzés, a sort pedig az elsőbbségadás elmaradása zárja. Mellesleg ez az egyik fő hiba a vizsgák során is. A balesetek tíz százalékában az alkohol is szerepet játszik, de legtöbbször nem ez a baleset kiváltó oka. Ha viszont ez bebizonyosodik, súlyosabb büntetést szabnak ki. Akinek pedig nincs jogosítványa, az bölcsen meghúzza magát, és szabályszerűen közlekedik, nehogy lebukjon. 



Változások az elmúlt évtizedben



Magyarországon az unió tagállamaihoz képest megközelítőleg megegyező a balesetek száma, de ha figyelembe vesszük, hogy az utakon feleannyi autó pöfög, az arány máris jóval kevésbé kedvező. Az elmúlt tíz év alatt a magyarországi helyzet számottevően javult: az autók száma egyötödével növekedett, a balesetek mégis negyven százalékkal csökkentek. 

A szakértő szerint a nőket sem lehet egy kalap alá venni, bár tény, hogy jelentős része kevesebb technikai hozzáértést tanúsít a volán mögött, ezért időnként túlságosan is óvatosan vezetnek. Ennek következtében viszont kiszámíthatóak, nem annyira okozhatnak meglepetést. 

Az elmúlt tíz év tapasztalata azt mutatja, hogy a nyugati kultúra beáramlott országunkba, de sajnos a vezetési etika nem gyökerezett még meg. A társadalom különböző szféráiban való változás pontosan mérhető a vezetési mentalitásban is, a szabadsággal együtt bejött a szabadosság is az utakon furikázók körében. Ebből a fiatalok is kiveszik a részüket, hiszen éretlen magaviseletük miatt legtöbbször nem helyesen mérik fel képességeiket. Rendszeres balesetet kiváltó ok, hogy saját vezetői tudásukat általában túl-, a forgalomban felmerülő veszélyeket pedig alábecsülik. Nem beszélve a diszkóból hazafelé tartó ifjakról, akik eufórikus állapotukban direkt életveszélyes helyzetbe hozzák magukat. Összességében elmondható, hogy manapság az emberek kevésbé szabálytisztelők, mint amennyire a rendszerváltás előtt voltak.



Ne csak magunkra figyeljünk!



Kérdésünkre, hogy mire ügyeljen egy frissen levizsgázott tanonc a közutakon, az alezredes a következőt tanácsolta: mindenekelőtt ne az legyen a cél, hogy legyen egy jogosítványom, hanem az, hogy megtanuljak vezetni. Ehhez természetesen olyan autósiskolát kell választanom, ahol minőségi oktatásban részesülök. Ha ez megvan, meg kell tanulni a defenzív vezetést. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy nem csak az előírásokat tartom be, hanem fokozottan figyelek olyan szituációkban is, ahol például nekem lenne elsőbbségem, de sosem lehet tudni, hogy ezt mások is figyelembe veszik-e. Ez ugyan nagyon fárasztó, de csak így lehet hatékonyan elkerülni a baleseteket.


Jogosítvány: maximum két év alatt, legfeljebb 100 ezer forintért 



Aki a közeljövőben szeretne jogosítványt szerezni, annak sok lehetősége adódik rá. Országszerte számos autósiskola hirdeti különböző kedvezményekkel kecsegtető ajánlatait. A jogosítvány megszerzésének feltételei: általános iskolai végzettség, orvosi alkalmassági vélemény, 16 és fél éves kor betöltése. A beiratkozás után a tanulónak először egy elméleti oktatáson kell részt vennie, ami a KRESZ, valamint műszaki és vezetési ismeretek elsajátításából áll. A minimum huszonnyolc órás tanfolyam után a hallgatók vizsgát tesznek, s csak ezután kezdhetik el a gyakorlati órák vételét. Rutinpályán általában kilenc-tíz tanórát gyakorolnak, míg forgalomban húszat – ebből két alkalommal éjszaka. A kötelező harminc óra általában nem elég, ehhez még a tanulók többsége mintegy tíz órát rátanul, a forgalmi vizsgán így is csak a próbálkozók 60-70 százaléka tud elsőre átmenni. Mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgákat az Országos Közlekedési Főfelügyelet (OKF) szervezi, a vizsgáztatókat is innen delegálják az autósiskolákhoz. Végül egy elsősegélynyújtó tanfolyamot is szükséges elvégezni. Dr. Békési István, az OKF főigazgató-helyettesének tájékoztatása szerint évente 90-100 ezer ember szerez hazánkban jogosítványt, 98 százalékuk húsz év alatti. 

A jogosítvány megszerzésének időtartama minimum kettő, maximum huszonnégy hónap, összköltsége 70-100 ezer forint között mozog. Viszonylag kevesen képesek minden vizsgájukat elsőre letenni, a többieknek természetesen többletköltséggel is számolni kell. A legtöbbeknek a forgalmi vizsgát kell megismételniük – sajnos ennek a legmagasabb az óra- és vizsgadíja is. A vizsgázók olykor ki vannak téve a vizsgáztató hangulatának, és gyakran nem egyértelm? hibákon buktatják meg őket. Az autósiskola megválasztásakor célszer? ismerősöktől érdeklődni. Ma már szinte minden iskola nyújt részletfizetési lehetőséget, diákoknak pedig külön kedvezményeket.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!