hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A félelem rabjai
Jellegzetes kortünet a pánikbetegség

2001. 09. 23.
Freud, aki maga is pánikbeteg volt, a szorongásos neurózist olyan tünetekkel írta le, amelyek nagy része megfelel a pánikbetegség mai kritériumainak. Száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a pánikbetegség mint önálló diagnózis 1980-ban bekerüljön a hivatalos pszichiátriai osztályozási rendszerbe. A "pán" szó etimológiai értelmezése jól adja vissza a betegség lényegét. A pánik a görög Pán isten nevéből származik. Pán, a pásztorok istene Arkadia hegyeiben misztikus hangok keltésével rémisztgette az egyedül utazókat. Pán nevéhez két asszociáció párosul: a hirtelen ijedtség és az alaptalan félelem. Alábbi összeállításunk megszületésében Répásy Ágnes filmrendező volt segítségünkre.



Egyeseknek a bevásárlás a legnagyobb kihívás 

"Megálltam egy utcai könyves stand mellett, és ahogy a kezembe vettem egy könyvet, hirtelen fordult egyet velem a világ. Olyan szédülést éreztem, mint amilyet azelőtt soha. Eltámolyogtam egy parkoló autóig, azon támaszkodtam, miközben az járt a fejemben, lehet, hogy szívinfarktusom van, mivel nagyon szorított a mellkasom. Azután elmúlt. Nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget egészen a következő rohamig, ami egy áruházba való belépésemkor lepett meg. Hirtelen ömleni kezdett rólam a víz, nem kaptam levegőt, a fél oldalam lezsibbadt, a két kézfejem merevgörcsben állt. Kitántorogtam az utcára, ahol egy padra rogytam, és éreztem, hogy baj van. Agorafóbiába torkollott a dolog, aminek következtében egy évig bent éltem a lakásban. Egy év kín, millió kivizsgálás, míg fény derült a pánikbetegségre. Miután megkaptam a gyógyszeremet, két hét múlva egyedül mentem bevásárolni. Aki tudta, min mentem keresztül, annak nem volt kétséges: ez azt jelentette, hogy meggyógyultam."

A fenti mondatok Répásy Ágnestől valók, aki maga is pánikbeteg volt, s aki látva mind a beteg-, mind az orvostársadalom tájékozatlanságát ez ügyben, elkészítette Pánikbetegség cím? dokumentumfilmjét, melyet a nézők a közelmúltban láthattak a Spektrum csatornán. A számtalan filmbéli eset igazolja, hogy a betegek nincsenek egyedül egyedinek hitt problémájukkal: a szorongásaik, kényszerképzeteik többnyire kezelhető, sok esetben gyógyítható tünetek, ezért semmiképp sem szabad feladni a kiútkeresést. A dokumentumfilmet áprilisban egyébként megismétlik.

A mindössze két évtizede azonosított pánikbetegség ismétlődő, súlyos szorongási rohamok formájában jelentkezik különböző vegetatív tünetekkel, leginkább légszomj, mellkasi fájdalom, zsibbadások, szédülés, hány-inger, izzadás, reszketés, erős szívdobogás, elgyengülés, moz-gásbénulás, intenzív halálfélelem, önkontroll elvesztésétől való félelem formájában. Szakemberek szerint amenynyiben a felsoroltakból legalább négy tünet egyszerre jelentkezik, biztos, hogy pánikbetegségről van szó. A beteg általában menekülési kényszert érez, ami agorafóbiához (vásárlásra való képtelenség) és elkerülő magatartáshoz vezethet. Becslések szerint agorafóbia a betegeknek közel felénél alakul ki. Sokaknak a tömegközlekedés is leküzdhetetlen kihívást jelent, sőt van, aki már a lakásából sem tud kimozdulni, mert amint átlépi a lakása küszöbét, jelentkezik nála a roham.

A krízisállapot gyakran éjszaka lepi meg a beteget, ezért sokszor nem is mer elaludni, de a nap bármely szakában is bekövetkezhet, akár többször is. A beteg életét ezért az újabb és újabb, kiszámíthatatlan rohamoktól való állandó rettegés jellemzi, s egyre inkább bezárkózik. Könnyen esik súlyos depresszióba, fél a haláltól, s ilyenkor az öngyilkosság gondolata kísérti. Sokakat végül leszázalékolnak, mások alkohol- vagy gyógyszerfüggőkké válnak. 



Teljes tájékozatlanság



Az elmúlt évtizedek kutatásai megerősítették, hogy a pánikbetegség biokémiai okokra, az agyi anyagcsere-zavar következtében előálló szerotoin-hiányra vezethető viszsza, ez pedig gyógyszeresen pótolható. A tünetek ezáltal megszüntethetők, a betegség tehát kezelhető. 

Bár a pánikbetegséget viszonylag nem régen ismerték fel, a kór napjainkra világméretű problémává vált. A dep-ressziósok különösen veszélyeztetettek, a nők körében pedig sokkalta gyakoribb ez a betegség, mint a férfiak között. Magyarországon körülbelül 250-300 ezerre becsülhető a pánikbetegek száma. Pontos adat nem tudható, hiszen sok esetben maga a beteg sincs tisztában azzal, hogy mitől szenved, sőt ha orvoshoz fordul, akkor sem mindig derül fény a betegségére. Sajnos a szakorvosok hajlamosak csak és kizárólag a testi tünetekre koncentrálni, aminek következtében a beteg minden elképzelhető vizsgálaton átesik, s persze minden lelete negatív. A sort a pszichiátriai vizsgálat zárja, sajnos ez is sokszor eredménytelen, s eztán jön a természetgyógyász, illetve minden elképzelhető kísérlet arra, hogy az illető megszabaduljon a rejtélyes eredet? roszszullétektől. Még a kilencvenes évek első felében is viszonylag kevés esélye volt egy pánikbetegnek arra, hogy a betegségét rövid időn belül felismerjék és kezeljék.

A rémületrohamok bárhol felléphetnek, többnyire rajtaütésszerűek, kiváltójuk a túlzott szorongás és a gyakori stressz folytán némelyeknél előálló hiányállapot. A tünetek azt jelzik, hogy az idegrendszer fokozottan működik, és arra összpontosítja erőit, hogy a stressz okozta krízis jeleit leküzdhesse – az ingerküszöb egyre alacsonyabb, míg olyan helyzetek is kiválthatnak magas fokú szorongást, amelyek normális esetben nem idéznek elő idegességet. Ez a szorongásos és kedélybetegség fokozatosan áll elő olyan feszültséget keltő helyzetek halmozódásából, mint a zsúfolt bevásárló helyek, pénzügyi nehézségek, családi kapcsolatokban lévő probléma, de egy hirtelen sorscsapás is kiválthatja.



Gyógyszer és más semmi? 



A pánikbetegség korai felismerése kulcsfontosságú. A betegek legtöbbje először háziorvosát keresi fel, aki az idegi problémára többnyire nyugtatót ír fel. Ezáltal sok esetben idegcsillapítók kábulatában töltött esztendők előzik meg a szakszer? kezelést. 

A betegség rövid idő alatt látványosan és véglegesen gyógyítható gyógyszeres kezeléssel, igaz a gyógyszer szedése hosszú évekig is eltarthat, de tünetmentesség már két hét után is elérhető. Ha valaki orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan le is szokik a gyógyszerről, továbbra is mindig magánál kell azt hordania, mert a fenyegetettség folytonos, a roham bármikor meglepheti. 

A filmben megszólalók egyöntetűen arról számolnak be: a folyamatos gyógyszerszedés mellett gyógyultnak érzik magukat. Azonban előfordul a gyógyulások között a rendezőnő szerint rendkívülinek számító eset is: egy, a pánikbetegségben igen előrehaladott állapotú húszéves lány az újszövetségi megtérés-élményhez kötötte teljes gyógyulását. Elmondása szerint két évig tartó betegség után már naponta többször érték ijesztő rohamok, rosszullétek az elképzelhető összes tünettel kísérve - még éjjelente is. Teljes halálfélelmet élt át, míg el nem jutott odáig, hogy teljesen föladja a küzdelmet. A keresztény közösséghez való csatlakozását és megtérését követően azt vette észre, hogy egyik napról a másikra teljesen elmaradtak a rohamok - immár kilenc év óta egyfolytában.

(Az érintettek orvosi segítséget kaphatnak Budapesten az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, valamint a SOTE Kútvölgyi Klinikai Tömb Pszichiátriai Klinikai Csoportjánál. Üzemel még pánikrendelés Budapesten, a II. kerület Tárogató utca 63-ban is.)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!