A 2013 óta szünetelő bővítési folyamat újraindítására tett kezdeményezés célja, hogy megakadályozzák az Európai Unió cselekvőképességének gyengülését az új tagok felvétele után. Tom Berendsen holland külügyminiszter hangsúlyozta: a bővítés csak akkor stratégiai eszköz, ha erősíti az EU-t, nem pedig megbénítja a döntéshozatalt.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A tervezet egy szigorúbb, jogilag kötelező erejű „non-regressziós klauzulát” is tartalmaz, amely lehetővé tenné Brüsszel számára az azonnali fellépést, ha egy új tagállam "visszalépne" a demokrácia, a jogállamiság vagy a sajtószabadság terén.

Steven Blockmans szakértő szerint ez a megoldás a korábbi, Bulgária és Románia esetében hatástalannak bizonyult ellenőrzési mechanizmusokat váltaná fel egy sokkal szigorúbb rendszerrel.

A dokumentum burkoltan utal a magyar kormány korábbi, Ukrajnának szánt segélycsomagokat érintő vétóira, amelyeket Brüsszelben az „őszinte együttműködés” elvével ellentétesnek tartanak. Az új, korlátozott jogkörökkel járó tagsági modell elsőként a csatlakozásra váró Montenegrót és Albániát érintheti; utóbbi miniszterelnöke,

Edi Rama már jelezte is, hogy országa a tagságért cserébe hajlandó lemondani a vétójogáról.

A kezdeményezés célja egy olyan bővítési modell kialakítása, amely a politikai kockázatok minimalizálása mellett adna új lendületet az integrációnak.

(Euractiv/Hetek)