A külgazdasági és külügyminiszter beszédében elmondta, hogy Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”, hiszen a magyar kormány tíz- és százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására, már a háború kirobbanása előtt is.

Magyarország ugyan nem támogat semmilyen közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren, de készen állunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között – ismertette a magyar álláspontot a tárcavezető.

Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést várhatóan még a héten be fogják mutatni.

Szijjártó úgy vélekedett, hogy pont az ellenkezője történt annak, amit ígértek a korlátozások elrendelésekor, ugyanis a háború egyre brutálisabb, és az orosz helyett az európai gazdaság kényszerült térdre. Utóbbit jól példázza, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót költött energiaimportra, míg idén 19 milliárd eurót, és ha minden így megy tovább, akkor jövőre 29 milliárd eurót fog.

Meg kell értenünk, hogy ezen válaszintézkedések alapvetően kudarcot vallottak. Az európai gazdaság szenved és az is világos, hogy ebből
a helyzetből ki profitál”

– mondta a politikus.

A magyar kormány nem fogja hagyni, hogy a magyarokkal fizettessék meg az ukrajnai háború árát, az egyetlen megoldást pedig a béke jelenti, amelyről azonban sajnos kevesen beszélnek - tette hozzá Szijjártó.

Magyarország már egymillió menekültet fogadott Ukrajna felől, és a maradni kívánóknak ellátást biztosít, így nagyjából 1300 iskolában és óvodában kezdték meg a tanévet ukrán gyerekek. Eközben viszont a déli határ minden túlzás nélkül ostrom alatt áll, ott csak idén mintegy 230 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a hatóságok.

Ezek az utóbbi számok hasonlóak a 2015-ös migrációs válság idején tapasztaltakhoz, ráadásul egyes érkezők fegyverrel támadtak egymásra és a határőrökre. A helyzetet az is nehezíti, hogy Brüsszel a határvédelem támogatása helyett továbbra is arra bátorítja a bevándorlókat, hogy meginduljanak Európa felé, így az embercsempészek üzleti modelljének fenntartását is elősegíti, ami elfogadhatatlan.

(MTI / Hetek)

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!