Az országos megmozdulást sztrájkok kísérték, elsősorban a közszférában: jelentős fennakadások voltak a távolsági- és a tömegközlekedésben, csökkent az áramtermelés, leálltak az olajfinomítók, az oktatási intézményekben pedig elmaradtak a tanórák.

A szervezők szerint csak Párizsban körülbelül 400 ezren tiltakoztak.

A mobilizáció jelentősebb annál, mint amire előzetesen számítottunk"

- mondta az AFP hírügynökségnek Laurent Berger, az egyik szakszervezet vezetője a párizsi megmozduláson.

Egy másik szakszervezet vezetője szerint a nyugdíjreform elleni tüntetés "egybefog minden elégedetlenséget" az országban. A párizsi megmozdulásra érkező hatalmas tömegre való tekintettel a rendőrség bejelentette, hogy egy másik útvonalat is megnyit a tüntetőknek, mert a környéken megjelentek anarchista tüntetők, akik megtámadták egy biztosító irodáját, majd összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták szét a rendbontókat, és harminc embert előállítottak.

Clément Beaune közlekedési miniszter már szerdán azt kérte a franciáktól, hogy aki teheti, halassza el a csütörtökre tervezett útját, és inkább otthonról dolgozzon.

A sztrájkfelhívás nyomán a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés is szinte teljesen leállt, az EDF állami energiaórásnál csökkent az áramtermelés, az olajfinomítók dolgozóinak több mint 70 százaléka tartott munkabeszüntetést, a szakszervezetek szerint az általános iskolai tanárok 70, a középiskolaiaknak pedig a 65 százaléka sztrájkolt.

Az oktatási tárca szerint viszont az általános iskolákban a tanároknak csak 42, a középiskolákban pedig 35 százaléka tiltakozott. Párizsban több iskola egyáltalán nem nyitott ki.

A nyugdíjreform miatti felháborodás oka az, hogy a francia kormány a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt, és ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a minimumnyugdíj havi összegét.

A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja az, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, de utána újabb változtatásokra lehet majd szükség.

Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit óriási tiltakozó akciók kísérték.

Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, de minden olyan kezdeményezés, amely az emelésére irányul, nagyon népszerűtlen az országban. A franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.

A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.

Macron úgy reagált a franciák tiltakozására, hogy a kormány „eltökélten és a felelősség szellemében folytatni kívánja a reformot”. A nyugdíjreformot „demokratikusan terjesztettük elő, az igazságos és felelős” intézkedés – tette hozzá a francia elnök.

A közvéleménynek január 10-én egy sajtótájékoztatón bemutatott javaslatot a kormány a január 23-i ülésén vitatja meg. A törvénytervezetet január 30-tól vizsgálja a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé pedig február 6-án kerül vitára.

(MTI / Hetek)