Képbe hozzuk! A Hetek előfizetői akciójában a 90 nyeremény mellett a fődíj most egy Toyota Aygo X személyautó. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban jövőre választások lesznek, és az ott kialakuló erőviszonyok Svájcra is hatást fognak gyakorolni, befolyásolják például az ország részvételét a közös piacon. Hozzátette, hogy soros uniós elnökként a jövő év második felében Magyarországnak lehetősége lesz az EU napirendjének alakítására, így arra is, hogy a jelenleginél nagyobb befolyással legyen az uniós politika alakulására.

Orbán Viktor fontos kérdésnek nevezte, hogy Európának sikerül-e megőriznie stratégiai szuverenitását. Úgy vélte,

"Európa sorsa ma oda van láncolva Amerikáéhoz"

, vagyis ha Washington teret veszít, annak "mi is megisszuk a levét", márpedig ez most a világ fő tendenciája.

Kiemelte: a nyertes hidegháború után, a rendszerváltás idején hasznos volt Nyugat-Európa számára, hogy létrejött egy keresztény Nyugat-Európa és keresztény Egyesült Államok felállás, és az amerikai jelenlét akkor nem okozott kezelhetetlen problémát. Mára azonban ez megváltozott, mert az Egyesült Államokban a progresszív liberális erők kerültek előtérbe, és ezeket az elveket Európában is erőteljesen terjesztik. Márpedig

"az Egyesült Államok cowboy-kapitalizmusa idegen Európától".

Orbán  hangoztatta: Európa időközben elvesztette nagy formátumú politikusait is. Amikor kilépett a politikából a Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia elnök jellemezte generáció, az EU elvesztette azt a képességet, hogy olyan vezetői legyenek, akik határozott cselekvésre képesek.

Hozzátette: miközben hiányoznak az erős kezű politikusok, mindenütt ott vannak a bürokraták.

A korábbi európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker azt hirdette, hogy a brüsszeli bizottság politikai testületté változott. Egy ilyen intézmény azonban valójában ehhez nem ért, csak a politikusok képesek meghozni az Európában szükséges változásokat - fejtette ki. Az EU politikai vezetését a tagországok állam- és kormányfőit magában foglaló Európai Tanácsnak kellene ellátnia, ráadásul jelenleg

a központi intézményeket is az Egyesült Államokból importált progresszív liberalizmus jellemzi.

Mindezek miatt Közép-Európának most sajátos felelőssége van, különösen Magyarországnak, ahol nincs liberális hegemónia, nincsenek koalícós csatározások, sem migráció vagy utcai zavargások. "Magyarországnak van ideje gondolkodni Európa jövőjéről" - fogalmazott Orbán Viktor, aki ismertette a "magyar modellt" is.

Elmondta: Magyarország nem jóléti, hanem munkaalapú társadalmat épít, amely elvezet a jóléthez.

A modell elemei között emelte ki a családpolitika központi helyét, a migráció teljes visszafogását, az alacsony adókat, valamint a beruházások bevonzását keletről és nyugatról egyaránt. Leszögezte: migráció helyett a kormány családpolitikával kívánja kezelni a demográfiai kihívásokat, és genderpolitika helyett is a családi értékeket támogatja.

Az Európai Unióban

"Magyarország nem a fekete bárány, hanem az első fecske"

- fogalmazott Orbán Viktor.

Kérdésekre válaszolva elmondta: Magyarországnak mindig az volt az álláspontja, hogy az illegális bevándorlás kockázata túlságosan magas, mindenképpen fel kell lépni ellene.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány a válság 2015-ös kezdete óta nem fogadta el azt a nyugati érvelést, hogy a migráció segít enyhíteni a munkaerőgondokon, és liberálisabb társadalomhoz vezet. Mindvégig az volt az álláspontja, hogy túlságosan nagy a kockázat, ráadásul a bevándorlók beengedése párhuzamos társadalmakat teremt Európában, hiszen más vallásúak nagyobb csoportját kellene beilleszteni a keresztény társadalmakba.

Megjegyezte a kereszténységről és a keresztény kultúráról, hogy meggyőződése, hogy azt népszerűsíteni kell. "Nem lenne baj, ha ez párosulna evangelizációval, de ezt már végképp túl van az én politikusi hatáskörömön" - hangsúlyozta, majd hozzátette: "Ha nem nyerjük vissza a hitünket a tekintetben, hogy

a Krisztus által javasolt út követése adja a legszabadabb, legemberibb, legélhetőbb világot, és itt találjuk meg az emberi élet végső kérdéseire is a válaszokat,

ha nem nyerjük vissza ezt a hitünket, nagyon nehéz lesz Európát újra önállóvá és sikeressé tenni."

Magyarországon a progresszív liberális hegemónia helyett pluralizmus van, szuverenista álláspontot képvisel, és "a jó hír az, hogy ez működik" - fogalmazott Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy ő maga is 33 éve van jelen a politikában, és ebből 17 évet már kormányon töltött, amivel a legtapasztaltabb vezetőnek számít az unióban.

Úgy vélte, Európának fel készülnie arra, hogy ha az Egyesült Államokban politikai fordulat történik,

egyedül kell megküzdenie egy hatalmas geopolitikai konfliktussal, neki kell politikai megoldást találnia egy "szinte lehetetlen" ügyre, és állnia kell a költségeket is. Mindeközben Európa elszegényedőben van, nincs pénze egy ekkora válságra - tette hozzá.

Orbán Viktor egyebek között hangoztatta a svájci-magyar barátság létezését. Köszönetet mondott azért, hogy Svájc 1956-ban befogadta a magyar menekülteket, és köszönetet mondott a menekülteknek is, hogy kivívták a megbecsülést az alpesi országban. Mint mondta, 900 svájci cég dolgozik Magyarországon, és ezek több mint 30 ezer családnak adnak kenyeret.

Kitért arra is: Magyarország szereti a semleges országokat, de földrajzi elhelyezkedéséből adódóan "nem rendelkezik azzal a luxussal", hogy maga is semleges legyen.

(MTI/Hetek)