Donald Trump elnök hetek óta nyilatkozik arról, hogy szeretné, ha Grönland az Egyesült Államokhoz kerülne. Bármilyen megoldás, ami nem vezet a szigetország amerikai ellenőrzés alá kerüléséhez, „elfogadhatatlan” – hangsúlyozta szerdán a közösségi médiában, néhány órával azelőtt, hogy a dán tisztviselők találkoztak Marco Rubio külügyminiszterrel és J.D. Vance alelnökkel.

Rendkívüli változások történhetnek 2026-ban, ezt az újév első napjai is megmutatták. Csatlakozzon Ön is a Hetek előfizetőihez, most akár nyerhet is! Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

Kijelentéseire válaszul hat NATO-tagállam szerdán jelképes számú csapatot küldött kétnapos hadgyakorlatra Grönlandra.

A kontingens 15 francia, 13 német, egy holland, két norvég, két finn és egy meg nem nevezett számú svéd katonából állt

Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter világossá tette, hogy bármilyen amerikai invázió Grönlandon „a NATO végét” jelentené.

Trump viszont ragaszkodik ahhoz, hogy „az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra”. Grönland ugyanis szerves része az általa tervezett, Észak-Amerikát lefedő „aranykupola” rakétavédelmi pajzsnak.

Az amerikai elnök attól tart, hogy ha az Egyesült Államok nem biztosítja Grönland hatalmas területét, akkor „Oroszország vagy Kína fogja megtenni”.

„Grönlandon egyáltalán nincs kínai jelenlét” – reagált az aggodalmakra Rasmussen. „Ugyanakkor… mindig van egy kis igazság abban, amit [Trump] mond. Mi is osztjuk azt az aggodalmat, hogy az Északi-sarkvidék már nem egy alacsony feszültségű régió. És természetesen tisztában kell lennünk ezzel.”

(WashingtonStand/Hetek)