A kiindulópont a választás napja: a 2026-os országgyűlési választást Sulyok Tamás köztársasági elnök 2026. április 12-ére tűzte ki, a törvény adta legkorábbi időpontra az előző választástól számított negyedik év tavaszán.

A voksolás lezárása után a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyveket készítenek, majd ezek alapján a helyi választási irodák rögzítik az adatokat a központi informatikai rendszerben. A választás technikai lebonyolítása és az előzetes adatok közzététele a Nemzeti Választási Iroda feladata, míg a jogilag kötelező erejű döntéseket a Nemzeti Választási Bizottság hozza meg.

A kormányváltás közjogi menetrendjének első sarokpontja a választás országos listás eredményének megállapítása. A hatályos szabályozás szerint

az NVB-nek legkésőbb a szavazást követő 19. napon kell meghoznia a határozatot az országos listás eredményekről, ezek alapján történik a mandátumkiosztás a pártlisták között.

A 2026-os választásra vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet konkrétan rögzíti, hogy ez a „19. nap” 2026. május 4-ére esik, vagyis eddig az időpontig jogilag is véglegesíteni kell, hány mandátumot szereznek az egyes pártok.

Az országos listás eredmény NVB-határozata ellen jogorvoslat vehető igénybe, de a határidők szorosak, így a folyamat nem húzható el tetszőlegesen; a joggyakorlat célja, hogy a parlamenti erőviszonyok mielőbb tisztázódjanak.

Ezzel párhuzamosan futnak az egyéni választókerületi eredményekhez kapcsolódó jogorvoslati eljárások,

amelyek – ha lényegesen befolyásolnák a mandátumkiosztást – elvben érinthetik az országos listás arányokat is, az ismert eredmények azonban ezt gyakorlatilag kizárják.

A rendszer garantálja, hogy a 19 napos határidő keretein belül a lényeges jogvitákat le lehessen zárni; ez szolgálja a választás eredményének kiszámítható és jogbiztonságot nyújtó lezárását. A menetrend szempontjából az NVB országos listás határozata tekinthető annak a fordulópontnak, amely után a köztársasági elnök már egyértelmű parlamenti erőviszonyok mellett mérlegelheti a további lépéseket.

A következő fő lépés az új Országgyűlés megalakulása.

Az Alaptörvény értelmében az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze, a választás napjától számított 30 napon belül, meghatározva az ülés pontos időpontját és napirendjét. A 2026-os választás április 12-i időpontjából következik, hogy

az államfőnek legkésőbb 2026. május 12-ig kötelessége összehívni az alakuló ülést;

ez jogilag végső határnapnak tekintendő, a konkrét dátum ennél korábban is kijelölhető.

Az Alaptörvény ugyanakkor kimondja, hogy a „régi” Országgyűlés megbízatása az új Országgyűlés alakuló ülésének napjáig tart, ami azt jelenti, hogy a törvényhozó hatalom folytonossága formailag biztosított.

Az alakuló ülés elsődleges közjogi aktusa a megválasztott képviselők eskütétele; ezzel lépnek hivatalba, és ezzel veszi kezdetét az új országgyűlési ciklus. Az ülés további lépései között szerepel az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek megválasztása, valamint az állandó bizottságok létrehozása, amelyek nélkül a törvényhozás érdemi működése nem biztosítható.

Az alakuló ülés napján, illetve ahhoz kapcsolódóan történik meg a képviselői igazolások véglegesítése is, amely az egyéni választókerületi viták lezárását feltételezi, tovább erősítve a testület jogi legitimitását.

A kormányváltás menetrendjében kulcsfontosságú a miniszterelnök megválasztása.

Az Alaptörvény szerint a miniszterelnököt az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnök javaslatára, a képviselők többségének szavazatával; ehhez az egyszerű többség, vagyis a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

A szoros menetrend miatt a gyakorlatban a köztársasági elnök javaslata rendszerint az alakuló üléshez időben szorosan kapcsolódva érkezik, így a miniszterelnök-választás gyakran már ezen az ülésen napirendre kerül.

Amennyiben az Országgyűlés nem választja meg az államfő által javasolt személyt, az elnöknek új jelöltet kell állítania; az ilyen helyzetekre az Alaptörvény és a házszabály részletes eljárási kereteket ad, de a 2026-os menetrend alapja a gyors, egyfordulós döntéshozatal, amelyet a biztos parlamenti többség garantál.

A megválasztott miniszterelnök kinevezése formailag a köztársasági elnök aktusával válik teljessé, ezt követően azonban már az új kormányfő feladata a kormány tagjainak – minisztereknek – a kijelölése és az államfővel való kineveztetése.

A kormánytagok kinevezése és eskütétele szintén az államfő előtt zajlik, és az eskü letételével lépnek hivatalba; ettől az időponttól kezdve gyakorolják miniszteri jogköreiket.

Az új kormány megalakulásával a korábbi kabinet megbízatása automatikusan megszűnik, és a korábbi miniszterek feladat- és hatáskörei az utódokra szállnak át, ami a kormányzati döntéshozatal folytonosságát biztosítja.

A régi kormány és az új kormány közötti átmenetet az ún. ügyvezető kormány intézménye rendezi.

Az új Országgyűlés megalakulásával a korábbi kormány megbízatása megszűnik, azonban az új kormány hivatalba lépéséig ügyvezető kormányként, korlátozott hatáskörrel tovább működik. Ilyenkor a kormány nem vállalhat új, hosszú távú kötelezettségeket, általában nem köthet az országra nézve jelentős terheket jelentő nemzetközi szerződéseket, és jogalkotási tevékenysége is szűkebb – a részletszabályok ezt a mozgásteret tételesen körülírják.

Ez a jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a végrehajtó hatalom működése ne szakadjon meg, ugyanakkor a választói akaratnak megfelelő új politikai irányítás mielőbb átvegye a tényleges döntéshozatalt.