Ma délelőtt megnyílnak a kommunista ügynökakták

Az állambiztonsági iratok nyilvánossá tételét bejelentő sajtóeseményen jelen lesz Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is. A lépéssel az Országgyűlés által szeptemberben elfogadott törvény alapján bárki számára regisztráció és ügyfélkapus azonosítás nélkül, ingyenesen kutathatóvá váltak az egykori kommunista állambiztonsági hálózat tagjainak adatai.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A délelőtti indítással az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által kezelt négy 1990 előtti irattípusból három azonnal hozzáférhetővé válik a honlapon. Az érdeklődők és a kutatók név, születési adatok, fedőnév, nyitószám és irattípus alapján kereshetnek a nyilvántartásban. Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója a telex-nek nyilatkozva elmondta, hogy a most felkerült adatok mintegy 55–60 ezer személyhez kapcsolódnak.

A most nyilvánosságra hozott három iratfajta a következő:

6-os kartonok: Az állambiztonsági hálózat alapdokumentumai, amelyek első oldalukon az érintett személyes adatait, hátoldalukon pedig a beszervezés körülményeit és a hálózati működés időtartamát tartalmazzák.

B-naplók: Az 1957 és 1962 közötti időszakból megmaradt beszervezési regiszterek, amelyek a valódi neveket és a dossziék sorsát rögzítik.

H-adattár: Az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött hálózati nyilvántartás adatsorai.

A negyedik, legterjedelmesebb irattípust – a tartótisztek által készített B- (beszervezési) dossziékat – fokozatosan, 2027. február 25-ig töltik fel a rendszerbe. A szakemberek becslései szerint a Rákosi- és Kádár-rendszer négy évtizede alatt összesen 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott az állambiztonság, ám sok irat megsemmisült vagy leselejtezésre került, így a most megnyíló adatbázis szükségszerűen hiányos képet ad a hálózatról.

A főigazgató kiemelte, hogy a nyilvánosságra kerülő több tízezer név döntő többségében „kisembereket” – kocsmárosokat, buszvezetőket, vasutasokat, boltosokat, szállodai dolgozókat és gazdákat – takar. A történészek ugyanakkor óvatosságra intenek: egy név felbukkanása a 6-os kartonon vagy a mágnesszalagokon önmagában még nem bizonyítja a tényleges ügynöki tevékenységet, hiszen előfordulhattak meghiúsult beszervezések, vagy a tartótisztek által pontatlanul lepapírozott esetek is. Emellett a hálózati személyek által másokról írt konkrét jelentések nem kerülnek fel a lakossági adatbázisba; azokat a megfigyeltek továbbra is az ÁBTL-nél kérhetik ki.

Mivel az adatok napvilágra kerülése komoly családi és társadalmi drámákat okozhat, a kormány tanácsadó testületet hozott létre. Tarr Zoltán miniszter felkérésére Orvos-Tóth Noémi pszichológus és szakértői csapata segít a transzgenerációs traumák és a felmerülő személyes konfliktusok társadalmi feldolgozásában.