Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
A múlt hónapban egy sötét erdei úton a lengyel rendőrök egy gyorsan száguldó autót üldöztek, mely keresztül hajtott az egyik ellenőrzési ponton. Mint utóbb kiderült, az autó sofőrje egy embercsempész volt, utasai pedig három szíriai állampolgár volt, akik hatalmas összeget fizettek azért, hogy Németországba csempésszék őket. Azonban amikor egy szemből érkező teherautó megpróbálta kikerülni az illegális bevándorlókat szállító gépkocsit, a manőver balesetbe torkollott.
A 33 éves Ferhad Nabo, kétgyermekes apa azonnal életét vesztette a balesetben.
„Sokakhoz hasonlóan ő is azért hagyta ott Szíriát, hogy eljusson Európába”
– mondta unokatestvére, Rashwan Nabo, aki Szíriában humanitárius dolgozóként tevékenykedik. Ferhad az észak-iraki Erbílből Minszkbe tartó közvetlen járatra váltott jegyet. Unokatestvére beszámolt róla, hogy
„Rakkában, Damaszkuszban és Aleppóban hónapok óta terjed annak híre, hogy a legegyszerűbb és leggyorsabb módja az Európába jutásnak, a Fehéroroszországba tartó közvetlen járat”.
Ferhad Nabo egyike annak a legalább kilenc áldozatnak, akik a Lengyelország és Fehéroroszország közti határ mentén kialakult migrációs krízishelyzetben életüket vesztették. Alekszandr Lukasenkát, Fehéroroszország elnökét továbbra is azzal vádolják, hogy szándékosan idézett elő egy újabb menekültválságot a térségben, mikor államilag szervezett módon szállíttatta a határhoz migránsok tömegeit – mintegy válaszul a rezsim ellen bevezetett uniós szankciókra.
Iraki kurd és szíriai családok ezrei élnek a két ország között húzódó erdőkben felállított kis sátortáborokban. Itt az éjszakai hőmérséklet előfordul, hogy nulla fok alá is lecsökken, de a zord körülmények ellenére is sokan vállalkoznak a veszélyes utazásra.
Eleinte csak kevés ember hallott arról, hogy az EU-ba egy új, alternatív módon is be lehet jutni vízum nélkül.
„Nem jöttek sokan először, mert gyanakodtak a dologgal kapcsolatban”
– nyilatkozta az egyik bejrúti utazási iroda, amely a Fehéroroszországba igyekvő szíriaiak utazásait segíti.
„Ez még áprilisban volt. De azután, hogy sokan eljutottak Európa jobb részeire, beindult az üzlet.”
Hasonló volt a helyzet Irak északi, kurdok lakta részén. „Még a nyár előtt kaptunk egy értesítést az egyik bagdadi ügynöktől, hogy Fehéroroszország vízumokat állít ki” – nyilatkozta egy erbíli ügynök. „Nem telt el sok idő, mire híre ment ennek. Az elmúlt két hónap nagyon mozgalmas volt.”
Mindkét városban hasonlóképpen zajlott a folyamat, illetve az árak alakulása.
Azok az irakiak, akik utazni szeretnének ezen az új migrációs útvonalon, 3500 dollárt kell fizetniük fejenként készpénzben. Ezen összeg nagy része egyébként magára a vízumra kell, nem is a közvetlen utazási költségekre.
A közelmúltban a vízumok utáni nagy rohanásban becslések szerint 3-4000 szíriai nyújtott be kérelmet Libanonban, Szíria Bejrútban működő nagykövetségén keresztül.
Akiknek a kérelme pozitív elbírálást részesült, azok a szárazföldi határon visszamehetnek Szíriába, s onnan Damaszkuszba mehetnek, hogy ott gépre üljenek.
Közülük egyesek Isztambulba repülnek, hogy ott átszálljanak valamely fehérorosz légitársaság járatára, míg mások – főleg szíriai légitársaságok segítségével – közvetlenül Minszkbe repülnek.
Éppen a múlt hónapban a minszki nemzetközi repülőtér egy új téli menetrendet tett közzé:
heti szinten 55-re növelték a Közel-Keletről indított járatok számát.
A kurd vezetőket megriasztotta a közelmúltbeli kivándorlás, melyet elmondásuk szerint nem tudtak megállítani. Az EU keleti peremén zajló jelenetek után azonban a vezetők úgy nyilatkoztak, hogy keresik a módját annak, hogy beavatkozzanak.
„Vizsgálódunk az érintett utazási irodák körül, melyek láthatóan belekeveredtek a fehérorosz politikai játszmába, rutin turistavízum-kiadásnak álcázva a történteket”
– mondta a kurd regionális kormány egyik magas rangú tisztviselője.
„Ez valóban embercsempészet, és a kiszolgáltatott családokat ágyútölteléknek használják, hogy megerősítsék Fehéroroszország pozícióját ebben a pusztító európai viszályban.”
A lengyel-fehérorosz határnál lévő szíriai, afgán és iraki menedékkérők egyöntetűen arról számolnak be, hogy úgy jutottak el idáig, hogy olyan utazási irodák csomagjait vásárolták meg, melyek – legalábbis szerintük – szoros kapcsolatban állnak a fehérorosz hatóságokkal.
„Ezek az utazási irodák 100 százalékban a fehéroroszokhoz kötődnek”
– mondta Aras Palani iraki tolmács.
Palani elmondta, hogy több száz emberrel beszélt, akik arról számoltak be, hogy olyan utazási csomagot vásároltak, amely tartalmazott egy repjegyet, vízumot, valamint egy kétnapos szállodai elhelyezést.
„Az utazási irodák azt mondják az embereknek, hogy kapcsolatban állnak a határrendészettel, és hogy a határátlépés egyszerű. De ez mind hazugság.”
Anna Alboth, a Minority Rights Group munkatársa úgy nyilatkozott, hogy „találkoztam családokkal, akiknek az utazási irodák azt mondták, hogy a Minszk és Lengyelország közti határ körülbelül három órára van gyalog.”
Azonban Minszk valójában mintegy 200 mérföldre van a határtól.
A fehérorosz állami tulajdonban lévő Belavia légitársaság, mely korábban tagadta, hogy részt vett volna az emberkereskedelemben, úgy nyilatkozott, hogy nem tudja megnevezni az érintett utazási irodákat, mivel „nem lehetünk 100%-osan biztosak abban, hogy ezek az ügynökségek tudatosan csempésznek bevándorlókat”.
Amint a bevándorlók elérik a fehérorosz fővárost, Minszket, a csempészek rögtön színre lépnek. A 29 éves Ahmed, aki joghallgató volt Szíriában, olyan Facebook-oldalakról beszélt, melyeken keresztül a csempészek segítettek a bevándorlóknak fehérorosz sofőrökkel felvenni kapcsolatot. „A minszki Planeta szállodában vettek fel” – mondta Ahmed.
„Onnan körülbelül 100 dollárért elvittek minket egészen a határig.”
A migránsok beszámoltak arról is, hogy a fehérorosz csapatok 50 fős csoportokba gyűjtöttek őket, majd átvágták a szögesdrótot, hogy átmehessenek rajta.
A lengyel oldalon azonban közel 20 000 lengyel határrendészt vezényeltek ki a katonaság mellé. Ők igyekeznek a határsértőket visszaküldeni Fehéroroszországba. Ennek ellenére van, aki több tucatszor is megkísérli az átkelést.
A török és fehérorosz légitársaságok azon ígérete ellenére, hogy megfékezik a bevándorlási áradatot, úgy tűnik, a válság egyáltalán nem ért véget. Bevándorlók ezrei rekedtek Fehéroroszországban, és további ezrek tervezik, hogy csatlakoznak hozzájuk.
Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, további 1000 bevándorló érkezett Lengyelország és Fehéroroszország határára az EU-t fenyegető migrációs válság legújabb fejleményeként. A belarusz hatóságok a határig kísérték a bevándorlókat. Négyezer főre becsülik az eddig feltorlódott tömeget a lengyel hatóságok, és további tízezer bevándorló lehet még Fehéroroszországban, akik a határ felé tartanak. Az EU Minszket hibáztatja a kialakult krízishelyzetért.
Ezen a héten hétfőn pedig Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kijelentette, a rágalmakkal szemben országa azon dolgozik, hogy hazatoloncolja a fehérorosz-lengyel határon rekedt, főként közel-keleti migránsokat.
A napokban lengyel erők könnygázt és vízágyút vetettek be a Fehéroroszországból országukba átjutni igyekvő migránsok ellen. A védelmi minisztérium szerint a határon migránsok egy csoportja kövekkel és téglákkal dobálta meg a lengyel erőket, sőt, fehérorosz erők még villanógránátokkal is ellátták őket.
A lengyel hatóságok szerint azonban a közelmúltban megkezdődött a migránsok elszállítása a határról, melyben fehérorosz buszok és iraki repülőgépek is segédkeznek.
(Guardian/Hetek)
hetilap
