Kutatás: már 700 éve is iszonyú problémát jelentett a klímaváltozás
A közép-ázsiai civilizációk ennek köszönhették a hanyatlásukat
Kutatás: már 700 éve is iszonyú problémát jelentett a klímaváltozás

Forrás: Shutterstock/PuzzlePix

2020. 12. 20.
Egy nemzetközi kutatócsoport megkérdőjelezi azt a régóta fennálló nézetet, amely szerint a középkori közép-ázsiai folyó menti civilizációk megsemmisülése a mongol hódító hadjáratok eredménye volt a 13. század elején.

Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: www.hetek.hu/elofizetes

A közép-ázsiai Aral-tó medencéje és a térséget átszelő nagy folyók mente egykoron fejlett civilizációk otthona volt, amelyek a folyók áradásának vizét öntözésre hasznosították. A térségben élő civilizációk hanyatlását gyakran a 13. század eleji mongol invázió számlájára írják, de

egy új kutatás a folyók hosszú távú dinamikájáról és az ősi öntözőrendszerekről megmutatta, hogy a változó klíma és a szárazabb körülmények lehetnek a valódi okok.

A brit Lincoln Egyetem, a University College London és az Oxfordi Egyetem tudósai holland és kazah kollégáikkal rekonstruálták a klímaváltozás hatását a térség áradásokra alapuló mezőgazdaságára és azt találták, hogy az apadó folyók ugyanolyan, ha nem még nagyobb mértékben voltak a felelősök a korábban virágzó városállamok elnéptelenedéséért.

Jóval inkább a csapadék és a szárazság jelenti a fordulópontot

"Kutatásunk azt mutatja, hogy a klímaváltoás és nem Dzsingisz kán volt a fő oka a közép-ázsiai elfeledett civilizációk megsemmisüléséért" - idézte Mark Macklin professzort, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerzőját az egyetemközleménye.

"Azt találtuk, hogy Közép-Ázsia gyorsan talpra állt a 7-8. századi arab hódítások után, mivel kedvezőek voltak a vizes adottságok.

De a hosszan tartó szárazságok a mongol hadjáratok alatt és után csökkentették a helyi lakosság lendületét és megakadályozták a nagyszabású öntözésre alapuló mezőgazdaság talpra állítását"

- tette hozzá.

A kutatók vizsgálata dél-kazahsztáni régészeti lelőhelyekre és az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Otrar-oázis öntőzöcsatornáira összpontosult, utóbbi az egykori Selyemút mentén egy nagy kereskedelmi központ volt.

(MTI/Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!