Három nappal később augusztus 9-én délelőtt 11:02-kor a második „Fat Man” (dagadt férfi) névre hallgató atombombát is bevetették Nagaszaki ellen. Ezúttal 40 ezer ember vesztette életét egy szempillantás alatt, öt év múlva azonban az áldozatok száma közel 140 ezerre emelkedett, míg a hirosimai halottak száma elérte a 200 ezret az amerikai energiaügyi minisztérium adatai szerint. Azok, akik valamilyen oknál fogva túlélték a támadást, halálos égési sérülésekbe, sugárbetegségbe és különféle rákbetegségekbe haltak bele. 

Az amerikaiak a támadást azzal indokolták, hogy egy Hitler-csatlós, kegyetlen, népirtó birodalommal szemben lépnek fel így, mellyel szemben egy szárazföldi offenzíva jóval több áldozattal járt volna.

A sokkoló pusztítás és szenvedéscunami után Japán 1945 augusztus 14-én megadta magát, és véget ért a II. világháború. 

75 évvel később az atomfegyverekkel illetve újbóli bevetésük megakadályozását célzó erőfeszítéseket övező kapcsolatos feszültségek, bonyodalmak és bizonytalanságok máig velünk élnek.  

Amerika és az atomegyezmények mai állása

A Trump kormány kilépett a 2015-ös Iránnal és más világhatalmakkal kötött atomalkuból, ami Teherán nukleáris kapacitásának korlátozását célozta volna, szerintük azonban a perzsa állam nem tartotta be annak feltételeit, így inkább kemény gazdasági szankciókkal igyekeztek hatni a közel-keleti államra. 

Az amerikai elnök Észak-Korea vezetőjével, Kim Dzsongunnal a Koreai-félsziget nukleáris leszerelésére irányuló tárgyalásai megrekedtek. 
Kormánya felfüggesztette a Reagen-kormány idejében született Középtávú Nukleáris Erők Szerződésének betartását, mely szabályozta az Egyesült Államok és Oroszország birtokában lévő középtávú rakéták számát.

Trump otthagyta az Nyílt Égbolt egyezményt is, melyről még George H. W. Bush elnök tárgyalt a Szovjetunió összeomlása után, és a nukleáris fegyverek felderítő repülőgépeken keresztüli ellenőrzésére irányult. 

Az amerikai elnök emellett utalást tett arra is, hogy nem újítja meg az Új Kezdet amerikai-orosz nukleáris fegyverzet-ellenőrzési szerződést, kivéve, ha Kína szintén beleegyezik abba, hogy korlátozásait magára nézve is kötelezővé teszi. Peking nem nyilatkozott az ügyben. AZ Új Kezdet februárban jár le, csupán hetekkel azután, hogy új elnök, vagy új mandátummal rendelkező elnök foglalja el a Fehér Házat. 

A Trump kormány részéről az is felmerült, hogy 1992 óta először atomtesztet hajtson végre. 

Jelenleg a világ öt deklaráltan atomhatalmaként számon tartott nemzet az Egyesült államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína, melyek közül Amerika (5800) és Oroszország (6375) az, akik a legtöbb nukleáris fegyver birtokában vannak.

„Istenem, mit tettünk?”

Koko Tanimoto Kondo nyolc hónapos volt, mikor édesanyjával együtt egy hirosimai parókiában pillanatok alatt a föld alá temette őket a rettenetes atomrobbanás lökéshulláma következtében keletkező fém és egyéb izzó törmelék.Úgy menekültek meg, hogy édesanyja, aki hol magánál volt, hol nem a romokon keresztül kis fénysugarat pillantott meg, és a lyukat egyre szélesebbre vájva egy idő után elég nagy rést tudott csinálni, melyen először kitolta babáját, majd maga is kikecmergett. 

Kondo egy interjújában elmesélte, hogy az orvostanhallgatók magyarázták a szüleinek, hogy a lázzal és sérülésekkel küzdő gyermek valószínűleg nem fogja túlélni. Mégis itt van most, 75 évvel később. 

A nő eleinte, látva a hatalmas pusztulást és szenvedést, bosszúra szomjazott, azonban 10 évvel a tragédia után, mikor az NBC amerikai televíziócsatorna adásában szembesítették az atombombát ledobó gép segédpilótájával, Robert Lewis kapitánnyal, megváltozott a véleménye, és nem embereket, magát a háborút okolja az elszabadult pokolért.

A műsor házigazdája megkérdezte Lewist, hogyan érezte magát a hirosimai akció után. A segédpilóta könnyes szemekkel jelentette ki, repülési naplójába aznap csak ennyit írt:

„Istenem, mit tettünk?”

(USA Today/Hetek)