Az akkori Iznik tópartján fekvő épületben összegyűlt püspökök azért tanácskoztak itt, hogy tisztázzák Jézus Krisztus isteni természetét, elutasítsák az ariánus tanítást, és megfogalmazzák a kereszténység máig meghatározó hitvallását.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A nikaiai hitvallás így szól: "HISZEK AZ EGY ISTENBEN, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden általa lett.

Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra föltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat és országának nem lesz vége.

Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és Fiútól származik, akit éppúgy imádunk és dicsőítünk mint az Atyát és a Fiút, Ő szólt a próféták szavával. Hiszek az egy, szent, egyetemes és apostoli Anyaszentegyházban. Vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára. Várom a holtak föltámadását és az eljövendő örök életet. Amen."

A kutatást vezető Mustafa Sahin professzor, a bursa Uludag Egyetem régészeti tanszékének vezetője elmondta, hogy a Szent Neofitosz-templom romjait egy korábban már ismert bazilika alatt fedezték fel. Az igazi áttörést az hozta meg, amikor a régészek észrevették, hogy a bazilika úgynevezett protheszisz szobájának – ahol a szent tárgyakat tárolták – padlóburkolata túlnyúlik a meglévő falakon.

Ezt követően olyan faldarabokat és oszloptalpakat tártak fel, amelyek Sahin szerint egyértelműen bizonyítják, hogy az eredeti, zsinati templom maradványairól van szó.

A kutatások szerint az egykori Szent Neofitosz-templomot egy Kr. u. 368-as földrengés rombolta le. Ezt követően, 380 körül építették a helyére a jóval nagyobb Szent Atyák templomát – amelynek maradványait még 2014-ben találták meg –, kifejezetten a zsinaton részt vevő püspökök emlékére. A régészek idén megerősítették a korábbi hipotézisüket, így most már teljes bizonyossággal ki tudják jelenteni, hogy valóban ezen a helyszínen feküdt a keresztény egyháztörténelem egyik legfontosabb zsinatának otthont adó épület.

(CN/Hetek)