Az orosz-ukrán háború azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a GDP 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell - mondta Stoltenberg egy német lapnak.

A NATO-főtitkár egyelőre nem tudta megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy az eddiginél "ambiciózusabb" kiadási célt tűznek majd ki, hiszen "mindenki látja", hogy többet kell fordítani a védelemre.

Az előző, 2 százalékos célt 2014-ben határozták meg, amikor Oroszország a nemzetközi jogot megsértve elcsatolta a Krím félszigetet. A NATO-tagállamok ennek hatására kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelését jelentő cél mellett.

Stoltenberg hangsúlyozta az Ukrajna melletti kiállás fontosságát is: “aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát”.

Furcsán hangzik, de a fegyverszállítások vezetnek el a békéhez”

- tette hozzá a főtitkár.

Stoltenberg szerint a NATO biztonsági érdekei túlmutatnak az Ukrajnával vállalt szolidaritáson, mert “az autokraták figyelik, hogy miként reagálunk az invázióra, és levonják a tanulságokat, ha Putyin arat sikert”.

A főtitkár arról is beszélt, hogy az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony, és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében, de az orosz nukleáris retorika “teljességgel felelőtlen és veszélyes”.

Nem szabad megengedni, hogy Oroszország zsaroljon ezzel a retorikával, mert ha sikerrel jár, akkor “veszélyesebb lesz a világ”, és Moszkva mindig a nukleáris fenyegetés eszközét használja majd, ha el akar érni valamit - vélekedett Stoltenberg.

(MTI / Hetek)