Fotó: AP / Photo Antonio Sempere
Félelmetes képsorok láttak napvilágot a közelmúltban, melyeken a marokkói Fnideq tengerparti városból érkező fiatal férfiak tömegei rohanják le Ceutát. Sokan félmeztelenül, csomag, pénz, élelem és minden látható előkészület nélkül úsztak, gázoltak vagy futottak át a határon. Több száz fős migránscsoportok „Allahu akbar” kiáltásokkal vonultak végig a városon, köveket dobálva a helyi lakosok gépjárműveire, és erőszakos összetűzések alakultak ki a túlzsúfolt befogadóközpont környékén is. A város több pontján továbbra is folyamatos biztonsági intézkedésekre van szükség a kődobálások és a zavargások megfékezésére. A hadseregnek egyes városrészekben, például Benzúban, kényszerítő eszközöket is be kellett vetnie, hogy megakadályozza a migránsok eljutását a város belsőbb területeire.
A helyi lakosság számára a válság valódi rémuralommá vált: sokan a járványidőszak legszigorúbb korlátozásaihoz hasonlították azt az állapotot, amikor biztonságosabbnak érezték a lakásukba zárkózni, mint az utcára lépni.
A marokkói migránsok lakásokba próbáltak betörni, boltokat rohamoztak meg és járókelőket zaklattak, ami miatt egyes üzlettulajdonosok teleszkópos botokkal voltak kénytelenek megvédeni magukat és portékáikat. Nyíltan elmondták, hogy céljuk nem csupán Spanyolország – hanem egész Európa. „Románia… Madrid, Barcelona! Németország, Brüsszel, Belgium, Dánia, Hollandia!” – nyilatkozták egy helyi riporternek.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »