Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
Az ígért „biztonságos rettegés” azonban csapda, az egzisztenciális félelmeken nem segít a „terápiás” pszichohorror, sőt újabb gyötrelmek előtt nyit ajtót. Olyan ez, mint a Stockholm-szindróma: ha már nem tudunk megszabadulni a szorongástól, pániktól, ami napjaink népbetegségévé vált, miért is nem rakunk rá egy lapáttal.
Az ember spirituális lény, ami előtt megnyitja magát, az uralkodik rajta. A Biblia ugyanakkor a horrorfilmek által nyújtott ideig-óráig tartó adrenalinlöket helyett tartós szabadságot kínál. A választás rajtunk áll: a képernyőkön keresztül újra és újra ajtót nyitunk-e a gonoszság erőinek, „élvezzük-e” a szenvedést, vagy engedelmeskedünk a „ne félj!” parancsának, és segítségül hívjuk azt a személyt, aki a sötétség minden ereje felett végleges és visszavonhatatlan győzelmet aratott: Jézus Krisztust.
Így többé nem a félelem uralkodik az emberen, hanem az ember a félelmen.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2026.06.12. (XXX/24)
