Aktuálishetilap

A heteroszexuális beállí­tottságú embereknél rosszabb mentális álla­pot­ban vannak a nem hetero­szexuális emberek, ismerte el a Cambridge University Press augusztusi, pszichológiai kiadványa. Ezt eddig széles körben a „szexuális kisebbséget érő stressz elmélettel (SMST) magyarázták, azaz azzal, hogy az ilyen életmódot folytató személyeket érő stigma és diszkrimináció okoz számukra lelki problémákat. Társadalmi diszkrimináció helyett az LMBTQ identitású személyek mentális problémái leginkább családi, genetikai okokra vezet­hetőek vissza, derült ki az amerikai elit egyetem közelmúltban kiadott tanulmányából. „Amennyiben a nem hetero­szexuális személyekkel együtt nevelt heteroszexuá­lis genetikai rokonok mentális egészségi állapota is romlik, az SMST elmélet megdől. Az SMST elmélet empirikus alátámasztásának vizsgálata érdekében szisztematikus meta­analízist végeztünk olyan tanulmányok alapján, amelyek családi-genetikai összehasonlító adatokat tartalmaznak” – írták. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy 15 olyan tanulmányt vettek górcső alá, melyekben ikreket vagy testvéreket kérdeztek szexuá­lis identitásukról és mentális egész­ségükről. Ezeket aztán arra fókuszálva elemezték, hogy a lelki egészség terén tapasztalható, szexuális orientációból fakadó egyenlőtlenségek milyen mértékben csökkennek a genetikai rokonsággal. Arra a megállapításra jutottak, hogy a nem heteroszexuá­lis és a heteroszexuá­lis személyek közötti mentális egészségbeli egyenlőtlenségek nagy része megszűnik, ha figyelembe veszik a családigenetikai tényezőket.

A cambridge-i kutatás azt is megállapította, hogy a személyi­ségjegyek nagyobb valószínűséggel befolyásolják azt, hogy valaki hogyan határozza meg a szexuális identitását, mint például maga az iskolai zaklatás. Ezek közül leginkább a neuroticizmust emelték ki. A neurotikus személyiség alatt általában sokat idegeskedő, aggódó embert értünk. „A neurotikus temperamentum jelei gyakran már egészen korán, jóval a puber­tás előtt jelentkeznek, amikor a legtöbb embernél a szexuális orientáció nyilvánvalóvá válik. A genetikai tényezők (…) megelőzik a tapasztalatokat” – mutatnak rá, kiemelve, hogy a korábbi kutatások figyelmen kívül hagyták a genetikailag befolyásolt temperamentum szerepét. Az LMBTQ-személyeknél gyakori súlyos depressziós zavar és mentális problémák ezzel is kapcsolatba hozhatóak. A tömeges elutasítás helyett tehát leginkább családi és genetikai okok vezetnek lelki problémákhoz, így a megoldást is ezeken a területeken kell keresni.

Jay Richards, a The Heritage Foundation amerikai konzervatív thinktank vezető munkatársa a Washington Stand lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy a „kisebbségi stressz elmélet” már kezdetektől fogva gyenge lábakon állt. „Alig van értelme azzal érvelni, hogy manapság nagyobb az előítélet az úgynevezett »szexuális kisebbségek« ellen, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. Sőt, kultúránk legbefolyásosabb rétegei minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy felmagasztalják az újonnan meg­alkotott nemi identitásokat.”

Richards szerint most tudományosan is bizonyítást nyert, hogy a rossz mentális egészség és a nemi diszfória szorosan összefügg. „Az adatok következetesen azt mutatják, hogy azok, akik súlyos nemi diszfóriában szenvednek, gyakran más pszichológiai rendellenességekkel is küzdenek. Maga a rendellenesség pedig gyakran kapcsolódik a családi diszfunkció­hoz.” 

Katy Faust amerikai gyermekjogvédő és a Them Before Us szervezet alapítója szerint széles körben elterjedt az a tévhit, miszerint a keresztények felelősek azért a „romboló bigottságért”, mellyel a homoszexuálisok saját elmondásuk szerint lépten-nyomon meg kell, hogy küzdjenek. Ugyanakkor úgy véli, Barack Obama volt amerikai elnök 2012-es döntése, mellyel újradefiniálta a házasságot, volt egy olyan határátlépés, mely hatalmas fordulatot hozott a közbeszédbe, és azok, akik keresztényként vagy konzervatívként ragaszkodtak a természetes házassághoz és a természetes nemekhez, megkapták, hogy ez az LMBTQ-emberek felé érzett ellenszenvükből, „gyűlöletükből”, illetve a „homofóbiájukból” fakad. A keresztények ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy létezik a teremtés óta egy isteni rend, melynek keretein belül boldogan élhet az ember, és mely keretek áthágásával károkat okoz magának és/vagy embertársainak is. Ez a dizájn a Biblia alapján két – megváltoztathatatlan – nemet (biológiai férfi és női) foglal magában, a házasságot pedig egy biológiai férfi és egy biológiai nő életre szóló szövetségeként határozza meg. Az immár több mint tíz éve zajló globális nagy genderkísérlet számos visszafordíthatatlan tragédiát okozott már lelki és fizikai szinten is, mégis mind a kulturális termékekben, mind a politikában egy olyan kívánatos dologként vannak eladva a maga választotta „társadalmi nemek”, nemváltó beavatkozások, örökbefogadással és béranyasággal megoldott „alternatív családok”, mint amelyeknek semmilyen negatív következményük sincs az egyének, gyermekek, társadalmak életére, jólétére. Gyűlölködés helyett a keresztények csupán arra mutatnak rá, mi a teremtés rendje, és mi nem, illetve igyekeznek úgy szeretni embertársaikat és munkálni társadalmaik jólétét, hogy az ezzel kapcsolatos örök igazságokra és az azokból fakadó veszélyekre felhívják a figyelmüket.

Kampány az azonos neműek általi örökbefogadásért

A parlamenti vitáktól a Momentum népszavazási kezdeményezésén át az utcai plakátokig: így vált az azonos neműek általi örökbefogadás a nyár egyik legforróbb politikai témájává. Az azonos nemű párok örökbefogadási jogának kérdése június elején robbant be újra a hazai politikai diskurzusba. Június 9-én a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője várt világos választ a miniszterelnöktől arra, hogy a Tisza-kormány tervezi-e engedélyezni az azonos nemű párok számára az örökbefogadást.

Magyar Péter kormányfő válaszában azzal vádolta az ellenzéket, hogy a „gender” és „pride” szavakkal kelnek és fekszenek, majd azt bizonygatta, hogy egy meleg párnál jobb helyen vannak a gyermekek, mint holland drogkereskedőknél vagy szexuális bűnözőknél – szándékosan szélsőséges példákat hozva. A téma június 22-én az Országgyűlés hétfői ülésén folytatódott, ahol Toroczkai László, a Mi Hazánk politikusa vetette fel a gyermekvédelem és az örökbefogadás kérdését. Magyar Péter ekkor a roma származású csecsemők sorsát hozta fel példaként, akik hosszú ideig nem találnak családot, majd feltette a közvetlen kérdést Toroczkainak, hogy ezek a gyermekek vajon az intézményben, kórházban, egy agresszív családban vagy inkább egy szerető, azonos nemű párnál lennének-e jobb helyen – mintha ezek a lehetőségek lennének csak. 

A Momentum Mozgalom június 23-án bejelentette, hogy országos népszavazást kezdeményez azért, hogy az egyedülállók és az azonos nemű párok is ugyanolyan feltételekkel fogadhassanak örökbe gyermeket, mint a házasságban élők. Rózsa András pártelnök, Szilas Kincső és Szarvas Koppány Ben­de­gúz egyúttal felszólították Magyar Pétert, hogy ne várja meg az NVB hitelesítési procedúráját, hanem a kormány maga írja ki a népszavazást a kérdésben, hiszen a rendszerben lévő gyermekeknek minden nap számít.

A parlamenti csaták után július 21-én, kedden a civil szféra is közvetlen akcióba kezdett: az aHang „Fogadhassanak örökbe azonos nemű párok is!” felkiáltás­sal országos plakátkampányt, illetve petíciót is indított dr. Kátai-Németh Vilmos szociális és család­ügyi miniszternek címezve, amelyben a jogszabályok módo­sítását követelik. A kezdeménye­zést a sajtóhírek szerint már közel 20 ezer, míg az aHang saját aláírás-számlálója szerint 29 696 állampolgár támogatta.

A Telex nem sokkal később, augusztus elején jelentetett meg egy kritikát egy, az HBO-n bemutatott lengyel sorozattal (Proud) kapcsolatosan, mely azt sugallja, hogy a gyermekvédelem hiányosságaira az azonos nemű emberek örökbefogadásba való bevonása lehet megoldás. Mintegy kelet-európai mintaként igyekszik eladni, hogy „egy homoszexua­litást démonizáló és konzervatív előítéletekkel teli” társadalom hogyan nehezíti a „megoldást” az örökbefogadásnál, ami a sorozat szerint egy homoszexuá­lis férfin keresztül érkezne el, és hogyan válik a férfi végül mégis „apává”. 

Amit a fenti kampányok és a sorozat elfelejt megemlíteni, az a hiányzó szülő miatti lelki problémák témája. Azaz, hogy bár nem minden apa és anya tökéletes, minden gyermeknek szüksége – sőt joga – van apa és anya mellett felnőni. Katy Faust, a Them Before Us gyermekjogi szervezet alapítója azzal érvel, hogy a gyerekeknek szükségük van az anyai és apai szeretetből, valamint a stabilitásból álló érzelmi táplálékra. Az anyáknak és az apáknak különböző szerepük van a gyermekek életében. Az anyák egyedülálló érzelmi táplálást, fizikai és kapcsolati alapot, valamint belső biztonságot nyújtanak. Az apák pedig jellegzetes férfias tulajdonságokat, határok kijelölését, védelmet és külső kihívásokat kínálnak. Együtt a két nemű szülők megmutatják a gyermekeknek, hogyan kell viszonyulniuk az ellenkező nemhez és hogyan tiszteljék azt.