Babits a szigorú, nyársat nyelt, filozofikus, súlyosan művelt mesterként tűnik fel az irodalomtörténetben, élete azonban sokkal több izgalmat tartogat. Az akkori Pázmány Péter Egyetemen (ma ELTE) ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel és Tóth Árpáddal Négyessy professzor „tehetségkutató” szemináriumain. Később tanárként járta végig Magyarország városait, közben filozofikus, elmélyült verseivel jelentkezett. Petőfivel, Adyval vagy József Attilával ellentétben pedig alkatilag irtózott a politikusságtól, a közéleti szereptől.
1916-ban, az első világháború kegyetlen pusztítását látva azonban nem hagyta nyugodni lelkiismerete, és a Húsvét előtt című háborúellenes, erős érzelmektől feszített, expresszionista versét elszavalta a Zeneakadémia nyilvánossága előtt.
A mű a győzelem kényszerével szemben az emberi élet és a béke értékére hívja fel a figyelmet:
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2025.09.05. (XXIX/36)
