Babits szigorú, nyársat súlyosan művelt mesterként tűnik fel az irodalomtörténetben, élete azonban sokkal több izgalmat tartogat. Az akkori Pázmány Péter Egyetemen (ma ELTE) ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel és Tóth Árpáddal Négyessy professzor „tehetségkutató” szemináriumain. Később tanárként járta végig Magyarország városait, közben filozofikus, elmélyült verseivel jelentkezett. Petőfivel, Adyval vagy József Attilával ellentétben pedig alkatilag irtózott a politikusságtól, a közéleti szereptől.
1916-ban, az első világháború kegyetlen pusztítását látva azonban nem hagyta nyugodni lelkiismerete, és a Húsvét előtt című háborúellenes, erős érzelmektől feszített, expresszionista versét elszavalta a Zeneakadémia nyilvánossága előtt.
A mű a győzelem kényszerével szemben az emberi élet és a béke értékére hívja fel a figyelmet:
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2025.09.05. (XXIX/36)
