A Millenáris Park lefüggönyözött kiállítóterében űrt idéző hangok, sejtelmes félhomály. A HUNOR űrprogram ruháját viselő hostessek feltűnően kedvesek, láthatóan szívükön viselik a kiállítás sorsát. A paravánok mögött már vár minket egy negyvenöt éves űrruha: az első, amit magyar ember viselt; igaz cirill betűk ékeskednek rajta!
1980. május 26-án egy megszállt, elnyomott tízmilliós kis nemzet fiát az Interkozmosz szovjet űrprogram keretében a világűrbe lőtték. Farkas Bertalan visszavonhatatlanul nemzeti hős lett, nevét a Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett kisbolygó is viseli. Igaz, pertuban, becézve, ahogy az utolsó faluban is ismerik itthon: 240757-Farkasberci.
Farkas Berci hazánkat a világűrt meghódító nemzetek sorában a 7. helyre repítette, ugyanis a hetedik nemzet vagyunk, amely belépett a csillagok közé, de legalábbis Föld körüli pályára állt. Tekintettel arra, hogy sem atomhatalom nem vagyunk, de még egy világnyelvet sem tudhatunk magunkénak, igen kiemelkedő teljesítmény ez.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »