Odüsszeusz elmenekült a küklópsz elől. Az irodalomnak nem volt ilyen szerencséje a totalitarizmussal.(Fotó: Wikimedia Commons / Arnold Böcklin)
Devecseri Gábort alighanem kiváló műfordításairól ismeri minden olvasó, még akkor is, ha nincs is ennek tudatában. Mindenki, aki a középiskolában alaposan megtanulta az Íliász kezdősorait („Haragot, istennő, zengj, Péleidész Akhilleuszét, vészest…”), vagy az Odüsszeia bevezetését („Férfiúról szólj nékem, múzsa…”), hogy egy életre fejbe vésse – s minél hamarabb elfelejtse az invokációt, az eposzok nélkülözhetetlen kellékét –, az ő szavait ismételgette magolás közben.
Devecseri Gábor a huszadik századi magyar irodalom egyik legzseniálisabb elméje, akinek az életművét azonban beárnyékolja a rákosista diktatúra kiépítésében, kultúrpolitikájában való aktív közreműködése. De először vizsgáljuk meg, vajon milyen folyamatok vezették idáig a Nyugat első nemzedékének társaságában felnőtt kisfiút.
Devecseri Gábor 1917-ben született Budapesten. Édesapja, Devecseri Emil bankár volt, mellesleg az ókori görög irodalom szerelmese. Édesanyja, Guthi Erzsébet ünnepelt operaénekesnő, egyben költő, műfordító. Olyan embereket tudhattak baráti társaságukban, mint Kosztolányi Dezső, vagy éppen Karinthy Frigyes.
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »