Az első világháború volt az első olyan katonai konfliktus, amelyben a légtér is a harcmező részévé vált.
A háború évei alatt rendkívüli gyorsasággal fejlődött az első generációs harci repülők fejlesztése: míg a konfliktus legelején a pilóták kézifegyverekkel lőttek egymásra, és kézzel dobálták ki a bombákat, pár év elteltével már dupla géppuskával ellátott gépek szelték az eget, melyek az ellenség vadonatúj, több száz kilogrammnyi bombát szállító bombázóira vadásztak.
A pilóták ekkor még többnyire a nemesség soraiból kerültek ki; nemegyszer előfordult az összetűzések során, hogy ha az egyik gépből kifogyott a lőszer, a még harcképes gép pilótája ellenfelének tisztelegve jelezte, nem kíván tovább harcolni, és mindkét pilóta sértetlenül térhetett haza. A hadviselés fejlődésével az amúgy is embertelen háborúk során a szemben álló felek egyre kevesebb alkalommal találkoztak szemtől szembe. Századunk hadviselésének legújabb technológiái pedig lehetővé teszik, hogy a harcolók biztonságos bunkerekből vezérelt gépek által mérjenek csapásokat egymásra.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2024.11.15. (XXVIII/46)
