hetilap

Nehéz a most 50 éves, decens angol filmes személye körül valami kiugróan egyedit feltálalni. Nincsenek balhék, világgá kürtölt extrém nézetek, van viszont négy gyermek, meg hogy már hétéves korában egy házi kamerával ügyeskedett. Magánéletétől nem hangos a bulvársajtó, nem bojkottálja Trump elnököt, és nem szégyelli magát azért (valós celeb példa!), mert fehérnek született. 

Ő inkább filmeket csinál, úgy tűnik nagyon is megfontolt szándékkal, és így mond el valamit a társadalmi nézeteiről. Munkáiban akad néhány jól látható közös elem és pár jellemző hangulat, amit sokan kedvelnek, hisz egész mély gondolatok bukkannak fel, fogyasztható körítéssel tálalva. Hab a tortán, hogy a színészek is veszik a lapot és ráéreznek e filmek ízére, ami azért nem minden rendezőnek jön össze – pláne ennyiszer.

A „Nolan-műhely” hatásosan kerüli el a két csapdahelyzetet: a használt elemekből fércelt popcorn-gagyit és a józan átlagnak immár bosszantó elvontság csapdáját. Érdemes tehát közelről megnézni, hogyan működik mindez, és a főbb műveiből következtetni az alkotóra. Már csak azért is, mert a Wikipédiából Nolan személyiségét illetően nem sokra jutunk. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek