hetilap

Az internet első két évtizedében a tartalomfogyasztás alaplépése a tudatos keresés volt. Az ember beírt egy kifejezést a keresőbe, felkeresett négy-öt kedvelt oldalt, vagy feliratkozott néhány hírlevélre. A választás munkával járt: tudni kellett, mire vagyunk kíváncsiak, és azt meg kellett találni. Bár ez a folyamat lassította és korlátozta az információk elérését, lehetővé tette, hogy adott tartalmak fogyasztása tudatos döntéssel induljon.

Mára az internethasználat átalakult, a legtöbb időt a közösségi platformok uralták le. Az EU-ban a 16–29 évesek közel 90 százaléka használja őket, napi szinten akár 2 és fél órát töltve a felületeken. Ezek a platformok egymással versengve próbálják minél tovább fenntartani a felhasználók figyelmét. Ennek leghatékonyabb eszköze a néhány másodperces, automatikusan elinduló videók sorozata. A döntésre idő sincs, hiszen mire eldönthetnénk, érdekel-e minket, amit látunk, már a következő videó fut. A TikTok, a Reels és a Shorts sodrásában a cél nem az, hogy megtaláljuk, amit keresünk, hanem hogy eszünkbe se jusson bármit tudatosan keresni. 

A modern ajánlórendszerek nem arra vannak optimalizálva, hogy tájékozottabbak vagy nyugodtabbak legyünk, hanem arra, hogy minél tovább a kép­ernyő előtt maradjunk. Minden más ennek van alárendelve. Az algoritmus több millió tartalom­ból azt a néhányat próbálja meg kiválasztani, amelyre a korábbi viselkedésünk alapján a legnagyobb valószínűséggel reagálunk. A probléma az, hogy amire reagálunk, és ami jót tesz nekünk, két különböző dolog.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek