A búza eddig jól bírta hazánkban a klímaváltozást, de egyre több gyenge év jöhet. Az idei terméshozam 2012 óta nem látott mélypontra került, s a globális felmelegedés következtében egyre kevésbé fenntartható a búza hagyományos termesztése Magyarországon. A hazai kukoricától már elbúcsúzhatunk, a burgonya is vegetál. Ideje lenne tehát megváltoztatni a termesztési gyakorlatokat vagy átállni más, „egzotikusabb” növényfajtákra, melyeknek nagyobb a szárazság- és hőségtűrő képességük – többek között ez derül ki azokból a kutatási jelentésekből, melyeket Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói tettek közzé a Másfélfok.hu portálon.
Szabó Péter éghajlatkutató kérdésünkre megerősítette: a klímatudományban ma már teljes egyetértés van abban, hogy globális éghajlat-változás zajlik, s a gyorsuló felmelegedés az emberi tevékenység – elsősorban a nagyarányú széndioxid-kibocsátás – következménye.
„Abban is egyetértés van, hogy rajtunk, a mostani kibocsátásunkon múlik, hogy a jövőben, 2050-től milyen lesz a felmelegedés, milyen hatások várhatók globálisan. Ezt az időszakot még tudjuk befolyásolni, viszont 2050-ig gyakorlatilag már benne van a rendszerben mindaz, amit eddig tettünk” – fejtette ki a szakember.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2026.09.11. (XXX/37)
