hetilap

A helyzet az, hogy április 12-ével nem szűnik meg az a feszültség, ami a magyar társadalmat jellemzi. A kormányváltás hatalomra emelné azt a politikai erőt, amely az indulatokra építette a kampányát, míg egy kormánymaradás pedig óriási megdöbbenést váltana ki a választási csalást már most tényként elfogadó választói tömegekben. Bárhogy is lesz: közös felelősségünk, hogy Magyarország békéjéért és nyugalmáért küzdjünk és imádkozzunk – függetlenül az eredménytől.

Rajtunk is múlik, hogyan beszélgetünk a honfitársainkkal, mit írunk ki a közösségi oldalakra. A magyar nemzet elsősorban mi vagyunk, és nem azok, akikre behúzzuk az X-et, még ha óriási feladattal és hatalommal is ruházzuk fel őket. Ez az ország annyira lesz jó és sikeres, amennyire mi azzá tesszük.

Ehhez természetesen mindenekelőtt Isten kegyelme kell, akihez a nemzeti himnuszunk is szól, hogy áldja meg a magyart jókedvvel, bőséggel. Ahogyan óriási szükségünk van a védő karjának kinyújtására is – az ellenség ugyanis láthatóan nem alszik.

Négy évente kivételes lehetőségünk nyílik arra, hogy döntsünk az országunk jövőjéről. Éljünk hát bölcsen e döntéssel. Van mit építenünk, van mit megvédenünk!