I. István az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király, az alakjához összesen három legenda kapcsolódik: a Kis legenda, a Nagy legenda és a Hartvik püspök által írt legenda. A Máriának, mint „örökszűz istenanyának” történő ünnepélyes felajánlás történetét egyedül a Hartvik-féle szöveg tartalmazza, ami időben a legkésőbb született, Könyves Kálmán uralkodásának idején, a XII. század elején. Habár a Nagy legenda is (amely korábban, I. László király megbízásából íródott 1080 körül) tartalmaz egy Máriához címzett imát, a kettő között viszont van egy jelentős különbség.
Kulcsár Árpád történész a kérdésünkre azt hangsúlyozta, hogy miközben a Kis legenda egyáltalán nem említi meg az országfelajánlást, a Nagy legenda azt írja, hogy mivel István király lázas beteg lett, és már tudni lehetett, hogy sajnos meg fog halni, ezért magához hívta a főembereit és a trónutódlásról beszélt velük, valamint arra buzdította őket, hogy az „igaz hitet” megtartsák. Ebben a legendában annyi olvasható, hogy a király egy imában önmagát és az országát Mária oltalma alá helyezte. „A halála előtti ünnepélyes felajánlás szinte biztos, hogy nem történt meg” – fogalmazott a történész. Kulcsár emlékeztetett, hogy a Nagy legenda említi, hogy hiteles tanúk elbeszélésén nyugszik a leírás, ezért valószerűtlen, hogy István király halálakor egy olyan ünnepélyes felajánlás történt volna a főurak és püspökök jelenlétében, amit Hartvik leír, de a másik két, korábban keletkezett legenda mégis elfelejtette volna említeni. „Ha ez a felajánlás megtörtént volna 1038-ban a halálos ágyán, akkor erre minden jelenlevő emlékezett volna, és a Nagy legenda szerzője talált volna olyan szemtanút, aki ezt elmesélte volna” – vonta le a következtetést Kulcsár.
Az viszont nem kizárható, hogy István adott esetben Máriához imádkozhatott volna, mert a történész szerint addigra már a szentekhez történő imák általános gyakorlattá váltak Magyarországon is. Az persze kérdés, hogy ezt István mennyire tartotta, mindenesetre a Nagy legenda több ilyen imát is említ a királytól, például hadjáratok előtt. Abban viszont mindenképpen különbség van Kulcsár Árpád szerint, hogyha valaki az országának védelméért imádkozik akár Máriához, mint hogyha ünnepélyes keretek között azt felajánlja.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »