Aktuálishetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hogyan nem ajánlotta fel Magyarországot Máriának István király?
Legendák nyomában
Hogyan nem ajánlotta fel Magyarországot Máriának István király?

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2025. 08. 21.
Széles körben elterjedt, hogy I. István király a halálos ágyán felajánlotta Magyarországot Máriának, ám ez az állítás valójában vita tárgyát képezi a történészek között. Kulcsár Árpád történész szerint utólagos betoldásról lehet szó, és az államalapító királyunk hitével kapcsolatban sokkal inkább a fiának címzett Intelmek az irányadó, amelyben még csak említve sincs az „istenanya”.

I. István az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király, az alakjához összesen három legenda kapcsolódik: a Kis legenda, a Nagy legenda és a Hartvik püspök által írt legenda. A Máriának, mint „örökszűz istenanyának” történő ünnepélyes felajánlás történetét egyedül a Hartvik-féle szöveg tartalmazza, ami időben a legkésőbb született, Könyves Kálmán uralkodásának idején, a XII. század elején. Habár a Nagy legenda is (amely korábban, I. László király megbízásából íródott 1080 körül) tartalmaz egy Máriához címzett imát, a kettő között viszont van egy jelentős különbség.

Máriához imádkozás vagy felajánlás?

Kulcsár Árpád történész a kérdésünkre azt hangsúlyozta, hogy miközben a Kis legenda egyáltalán nem említi meg az országfelajánlást, a Nagy legenda azt írja, hogy mivel István király lázas beteg lett, és már tudni lehetett, hogy sajnos meg fog halni, ezért magához hívta a főembereit és a trón­utódlásról beszélt velük, valamint arra buzdította őket, hogy az „igaz hitet” megtartsák. Ebben a legendában annyi olvasható, hogy a király egy imában önmagát és az országát Mária oltalma alá helyezte. „A halála előtti ünnepélyes felajánlás szinte biztos, hogy nem történt meg” – fogalmazott a történész. Kulcsár emlékeztetett, hogy a Nagy legenda említi, hogy hiteles tanúk elbeszélésén nyugszik a leírás, ezért valószerűtlen, hogy István király halálakor egy olyan ünnepélyes felajánlás történt volna a főurak és püspökök jelenlétében, amit Hartvik leír, de a másik két, korábban keletkezett legenda mégis elfelejtette volna említeni. „Ha ez a felajánlás megtörtént volna 1038-ban a halálos ágyán, akkor erre minden jelenlevő emlékezett volna, és a Nagy legenda szerzője talált volna olyan szemtanút, aki ezt elmesélte volna” – vonta le a következtetést Kulcsár.

Az viszont nem kizárható, hogy István adott esetben Máriához imádkozhatott volna, mert a történész szerint addigra már a szentekhez történő imák általános gyakorlattá váltak Magyarországon is. Az persze kérdés, hogy ezt István mennyire tartotta, mindenesetre a Nagy legenda több ilyen imát is említ a királytól, például hadjáratok előtt. Abban viszont mindenképpen különbség van Kulcsár Árpád szerint, hogyha valaki az országának védelméért imádkozik akár Máriához, mint hogyha ünnepélyes keretek között azt felajánlja.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!