„Egy hatodikos kislányt készítettem fel nyáron matematika-pótvizsgára, és egészen az alapokig kellett visszamennünk: páros, páratlan számok, számegyenes, összeadás, kivonás. A feladatok szövegét sem értette, több évet kellett behoznunk. Hétfőn levizsgázott 3-asra, amit óriási sikerként élt meg. Nem ő tehet a helyzetről: a szülei nem tudnak neki segíteni, egy tanév alatt pedig három matektanárjuk volt, ebből kettő nem szakos, tulajdonképpen a fél osztályt meg lehetett volna buktatni” – meséli Gábor, aki korrepetálással egészíti ki pedagógusnyugdíját.
Gábor tanítványa messze nem kirívó eset, hiszen úgy tűnik, a szövegértéssel egyre több diáknak gondja van. Magyarországon 2008 óta évente írnak országos kompetenciateszteket a 6., 8. és 10. évfolyamos diákok, a feladatsorokkal a tantárgyi tudás gyakorlati alkalmazásának képességét méri az Oktatási Hivatal (OH).
Augusztusban jelent meg a legfrissebb tájékoztató a tavalyi, azaz 2022-es eredményekről, mely szerint a 8. évfolyamosok 40 százaléka (35 645 gyermek) alapszinten sem képes boldogulni egy szöveg értelmezésével, gyakorlatilag funkcionális analfabétának számít. Ez az arány nemcsak a vizsgált évfolyamok között kirívó, hanem a mérések eddigi történetében is mélypontnak számít.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2023.09.01. (XXVII/35)
