„Egy hatodikos kislányt készítettem fel nyáron matematika-pótvizsgára, és egészen az alapokig kellett visszamennünk: páros, páratlan számok, számegyenes, összeadás, kivonás. A feladatok szövegét sem értette, több évet kellett behoznunk. Hétfőn levizsgázott 3-asra, amit óriási sikerként élt meg. Nem ő tehet a helyzetről: a szülei nem tudnak neki segíteni, egy tanév alatt pedig három matektanárjuk volt, ebből kettő nem szakos, tulajdonképpen a fél osztályt meg lehetett volna buktatni” – meséli Gábor, aki korrepetálással egészíti ki pedagógusnyugdíját.
Gábor tanítványa messze nem kirívó eset, hiszen úgy tűnik, a szövegértéssel egyre több diáknak gondja van. Magyarországon 2008 óta évente írnak országos kompetenciateszteket a 6., 8. és 10. évfolyamos diákok, a feladatsorokkal a tantárgyi tudás gyakorlati alkalmazásának képességét méri az Oktatási Hivatal (OH).
Augusztusban jelent meg a legfrissebb tájékoztató a tavalyi, azaz 2022-es eredményekről, mely szerint a 8. évfolyamosok 40 százaléka (35 645 gyermek) alapszinten sem képes boldogulni egy szöveg értelmezésével, gyakorlatilag funkcionális analfabétának számít. Ez az arány nemcsak a vizsgált évfolyamok között kirívó, hanem a mérések eddigi történetében is mélypontnak számít.
Lesz-e Michelle az új Obama?
A népszerű politikusfeleség életútja »
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »