A választásokon való induláshoz (passzív választójog) semmilyen extrém követelmény nincs támasztva, mégis ha megnézzük a rendszerváltás óta felállt T. Házat, elég hasonló képet mutat. Kérdés, hogy az országgyűléstől elvárható-e egyáltalán, hogy összetétele (legalább) részben hasonló legyen az általa képviselt társadalomhoz? Az arányosságot pártolók szerint a polgárok különböző csoportjainak (nők, kisebbségek, fiatalok, szegények stb.) érdekeit leginkább közülük származó politikusok tudják érvényesíteni. Az ezt ellenzők szerint teljesen felesleges, sőt káros ez a megközelítés, a választáson mindenki szabadon indulhat, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, és a végső döntés a szavazóknál van. Ebbe a vitába nem célom belefolyni, viszont az országgyűlés szociológiájának vizsgálata elég jól megmutatja, kinek mekkora esélye van törvényhozóvá válni.
Iskolai végzettség
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 09.28.(XXII /39)
