A választásokon való induláshoz (passzív választójog) semmilyen extrém követelmény nincs támasztva, mégis ha megnézzük a rendszerváltás óta felállt T. Házat, elég hasonló képet mutat. Kérdés, hogy az országgyűléstől elvárható-e egyáltalán, hogy összetétele (legalább) részben hasonló legyen az általa képviselt társadalomhoz? Az arányosságot pártolók szerint a polgárok különböző csoportjainak (nők, kisebbségek, fiatalok, szegények stb.) érdekeit leginkább közülük származó politikusok tudják érvényesíteni. Az ezt ellenzők szerint teljesen felesleges, sőt káros ez a megközelítés, a választáson mindenki szabadon indulhat, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, és a végső döntés a szavazóknál van. Ebbe a vitába nem célom belefolyni, viszont az országgyűlés szociológiájának vizsgálata elég jól megmutatja, kinek mekkora esélye van törvényhozóvá válni.
Iskolai végzettség
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
2018. 09.28.(XXII /39)
