Egy száz fős szakértői csoport Csépe Valéria miniszteri biztos vezetésével tavaly ősszel kezdte el a 2013-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) – törvényben is előírt – ötévenkénti felülvizsgálatát. Az oktatásügyi államtitkárság akkor azt ígérte: az új NAT-ban foglalkozni fognak az országos tüntetések legfőbb követeléseivel, azaz a diákok magas óraszám- és tananyagterhelésével is. (Ennek megvalósulása vitatott, legalábbis a Tanítanék Mozgalom vezetői szerint az új NAT-tervezetben némelyest csökkent ugyan az óraszám, de a tananyagmennyiség érdemben nem változott, miközben megmaradt a kötelező hit- és erkölcstanóra és a napi tesióra is.)
Kezdettől felmerültek aggályok az idő rövidsége miatt is: egy új NAT bevezetéséhez ugyanis – ideértve a kötelező kerettantervek, illetve az illeszkedő tankönyvek kidolgozását, sőt tesztelését is – legalább két évre van szükség. Bár nemrég kiszivárgott, hogy az új NAT-ot készítő szakemberek is irreálisnak tartják annak 2019-es bevezetését, az Emmi közleménye szerint erre jövő ősszel sor fog kerülni – felmenő rendszerben, az első és ötödik évfolyamtól. A Népszava értesülése szerint – amit nem cáfolt az Emmi – a kormány elképzelései szerint az új NAT-hoz alapvetően kétféle, állami és egyházi, keresztény szemléletű tankönyvek fognak készülni, s ezek közül kell majd választani.
Az új NAT tervezetét az Emmi augusztusban kapta meg, véleményezte, majd augusztus 31-én „széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésre” bocsátotta a www.oktatas2030.hu portálon szeptember 30-ai határidővel. A kormány által is jóváhagyott változat várhatóan még az őszi ülésszakban a parlament elé fog kerülni. Jelenleg tehát a tervezet párhuzamos véleményezése zajlik, ami Nahalka István oktatáskutató szerint – mint azt a PDSZ Országos Tantestületi Értekezletén kifejtette – elég átláthatatlan helyzetet teremt.
2018. 09. 07.(XXII/36)
