hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Keveseknek jó üzlet a mezőgazdaság
Sok kicsi kevésre megy

2018. 07. 12.
„A mezőgazdaság, valamint a rá épülő és hozzá kapcsolódó gazdasági ágazatok nemcsak a múlt, hanem a jövő magyar gazdaságának is egyik alappillérét jelentik.” „A magyar mezőgazdaság romokban hever, ráadásul a rendszerváltás óta elvesztegetett három évtized alatt behozhatatlan hátrányba került a külföldi versenytársakhoz képest.” Az első idézet a Földművelésügyi Minisztériumtól, a második agrárszakemberektől származik. De mi a valóság?

Mivel egyedi történetek – szárnyaló családi gazdálkodás vs. a multik miatt eladhatatlan hazai termés – mindkét álláspont alátámasztására felhozhatók, a mezőgazdaság helyzetének megismeréséhez érdemes a nagy számokat alapul vennünk.   

„Sajnálatos tényként kell elkönyvelnünk, hogy a magyar mezőgazdaság súlyos hanyatláson ment keresztül a rendszerváltás után. Míg a világ mezőgazdasági termelése 1990 és 2010 között 60 százalékkal bővült, a magyarországi termelés 35 százalékkal visszaesett. 2010 után ezt a kedvezőtlen folyamatot sikerült megállítani és visszafordítani” – olvassuk a „Magyarország élelmiszergazdasági koncepciója 2017-2050” című tekintélyes tanulmányban, melyet a Földművelésügyi Minisztérium készített, tehát ez a hivatalos kormányzati álláspont. Varga Péter, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért Agrárinformatika Munkacsoport vezetője az utolsó megállapítást kivéve – de ezzel majd később foglalkozunk – egyetért a megállapítással. Sőt, teszi hozzá, azon túl, hogy az ágazat 1990-hez képest lényegesen alulteljesít, az uniós támogatásokat nem számítva, évente 100 milliárd forint veszteséget termel. A probléma egyik oka mennyiségi – kevés a tömegtermelésre alkalmas üzem –, a másik ennél is komolyabb: nem a nemzetközi piacok igényeihez igazodunk. 

A nyereséges mezőgazdaság egyik legfontosabb ismérve, hogy teljes folyamatokat ölel fel: a lánc a vetőmag elvetésétől kezdve a növények, állatok felnevelésén majd feldolgozásán keresztül egészen a késztermék előállításáig és értékesítéséig tart. Mindez valamikor – a hatvanastól a nyolcvanas évek végéig – hazánkban is így működött, ám a rendszerváltás után különféle megfontolásokból egyszerűen szétverték a mezőgazdasági rendszert, a jól bejáratott piacokról pedig – elsősorban a Szovjetunióból – kivonultunk. 1990-ben kétezerötszáz termelőszövetkezetben (tsz) zajlott földművelés, állattenyésztés, élelmiszerfeldolgozás. A rendszer szétveréséért a hozzáértők szinte egyöntetűen az egykori kisgazdapártot és az Antall-kormányt teszik felelőssé, amely a tsz-rendszer előtti tulajdonosoknak kívánta visszajuttatni a közösbe vitt földet. Tény, hogy 1990 után a termőföldek 60 százaléka olyan tulajdonosokhoz került, akik nem értettek a földműveléshez és nem is akartak mezőgazdasággal foglalkozni. Az állami tulajdonú földek privatizációja révén a területek 90 százaléka milliárdosok, úgynevezett zöldbárók kezébe került, miközben a hazai feldolgozóipar – cukorgyártás, konzervipar, húsipar – gyakorlatilag megszűnt. Ezzel rombolták le a nagyipari termelés alapját az élelmiszeriparban. Az ágazatban dolgozók száma is csökkent, ráadásul a mezőgazdasági átlagbér a nemzetgazdasági átlagbér kétharmadát sem éri el.  

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!