A hermeneutika nemcsak a kijelentésekre hagyatkozik, hanem figyelembe veszi a beszéd dialógusba ágyazottságát: azt, hogy minden szó előtt ott van egy kérdés és minden kimondott szó válaszjelleggel bír. „A nyelv igazi egyetemessége a kérdés és a válasz dialektikájában rejlik – írja Gadamer –, s ebből táplálkozik a hermeneutika által felszínre hozott univerzalitásigény.”
Ha tehát közéletünk üzeneteit hermeneutikai szempontból vizsgáljuk, akkor a kijelentések mögött lévő, ki nem mondott szavakat is értelmeznünk kell, hogy megfelelő választ adhassunk, akkor is – avagy kiváltképp akkor –, amikor a politikai szereplő nem vár tőlünk egyebet, mint szavainak passzív elfogadását.
Félszavakból is értjük egymást?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2017. 04.21. (XXI/16)
