A hermeneutika nemcsak a kijelentésekre hagyatkozik, hanem figyelembe veszi a beszéd dialógusba ágyazottságát: azt, hogy minden szó előtt ott van egy kérdés és minden kimondott szó válaszjelleggel bír. „A nyelv igazi egyetemessége a kérdés és a válasz dialektikájában rejlik – írja Gadamer –, s ebből táplálkozik a hermeneutika által felszínre hozott univerzalitásigény.”
Ha tehát közéletünk üzeneteit hermeneutikai szempontból vizsgáljuk, akkor a kijelentések mögött lévő, ki nem mondott szavakat is értelmeznünk kell, hogy megfelelő választ adhassunk, akkor is – avagy kiváltképp akkor –, amikor a politikai szereplő nem vár tőlünk egyebet, mint szavainak passzív elfogadását.
Félszavakból is értjük egymást?
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2017. 04.21. (XXI/16)
