hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mi lesz a 4000 milliárdos gigaüzlet sorsa?
Brüsszeli bólintás után

2017. 03. 09.
Az olimpia megfúrása után az ellenzéki pártok együttes erővel igyekeznek egy lehetséges népszavazással a paksi atomerőmű bővítését – leginkább a korrupciós veszély rémét felfestve – megakadályozni, hátha így sikerül a Fidesz népszerűségéből lefaragni.

A paksi atomerőmű nagyrészt orosz óriáshitelből és orosz technológiával – Vlagyimir Putyin orosz elnök hathatós bábáskodása mellett – történő bővítése a magyar történelem talán legnagyobb volumenű befektetése, közel 4000 milliárd forintról szól. A környezetvédők elvi alapon is támadják a bővítést, mert szerintük túlságosan kockázatos a nukleáris technológia. Nemcsak a sokat hangoztatott balesetek (Csernobil, illetve Fukusima) megismétlődésétől tartanak, hanem a kiégett fűtőelemek és az atomerőműben keletkező – különböző aktivitású – radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése  is több száz évig tartó problémát jelent (a hasadó anyagok hosszú felezési ideje miatt).

A paksi bővítés kritikusainak egy másik csoportját jelentik azok az energiaipari szakértők és közgazdászok, akik szerint csapnivaló üzlet ez a beruházás. (Paks2: Brüsszel csuklóztatja az Orbán-kormányt? Hetek, 2015. december 4.) Az egyébként Fidesz-alapító Kaderják Péter által vezetett, európai hírű Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont által készített elemzés – amely pesszimista, realista és optimista szcenáriókkal is számolt – azt állítja, hogy inkább nem éri meg ez a beruházás. Felsmann Balázs közgazdász tanulmánya szerint 50 százalékkal kellene emelkednie az áram árának a nemzetközi piacon ahhoz, hogy a beruházás esetleg megtérüljön, de az legalább 75 százalékos áramár-emelkedés esetén lenne biztosra vehető.

„A működés első húsz évében évről évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon, a projekt megtérülése pedig kizárólag valószerűtlenül magas áramárak mellett képzelhető el” – állította Felsmann. Romhányi Balázs, az egykori Költség­vetési Tanács vezető közgazdásza „A Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményei” című tanul­mányában azt írta, hogy állami támogatás (például valamiféle Paks-adó vagy költségvetési átcsoportosítás) nélkül nem térül meg az óriásbefektetés. A radikálisan atomellenes Greenpeace Magyarország szerint Paks II. üzemeltetéséhez akár évi 285 milliárd forint állami támogatásra is szükség lehet. A magyar kormány részletes számításai, illetve a kormány által megrendelt tanulmányok nem nyilvánosak, mivel a paksi szerződést és az azt megalapozó előkészítő anyagokat titkosították. Mindössze egy tanulmányt hoztak nyilvánosságra, amelyet egy olyan nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég készített, amely a paksi beruházás tető alá hozásában érdekelt és érintett volt, de az energetika amúgy nem tartozik a cégcsoport szakterületéhez.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!