hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az orosz–magyar kapcsolatok 27 éve
Pincsi, barakk, Paks

2017. 02. 02.
Orbán Viktor ismét Budapestre hívta Vlagyimir Putyint. Az orosz elnök – lapzártánk utánra tervezett – látogatása kapcsán felvillantjuk az orosz-magyar kapcsolatok rendszerváltás utáni fordulatait.

A Magyar Demokrata Fórum az 1990-es „Tovarisi konyec!” választási plakátja ellenére kormányra kerülve nem viseltetett barátságtalanul Oroszországgal. Az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József 1991-ben Moszkvába utazott, ahol Mihail Gorbacsovval és Borisz Jelcinnel is találkozott. Az orosz–magyar kapcsolatokat azonban sem az MDF, sem az azt követő Horn-kormány nem fűzte szorosabbra, ehelyett hazánk nyugati integrációjára összpontosítottak. A magyar export az 1998–99-es orosz válság miatt szűkült, az 1998-ban hivatalba lépő első Orbán-kormány pedig a politikai kapcsolatokat is gyengítette a Fidesz rendszerváltáskor megismert oroszellenes retorikájával. A két ország kapcsolatai 2002-ben, a Medgyessy-kormány hatalomra lépésével kezdtek normalizálódni, az orosz gazdasági válság enyhülésével pedig a magyar export is növekedni kezdett.

Medgyessy Péter 2002 decemberében Moszkvába utazott, ahol előzőleg 1995-ben járt magyar kormányfő, Horn Gyula személyében. A politikai kapcsolatok javulásának hatására a kereskedelmi kapcsolatok is fejlődni kezdtek, egy év alatt 40 százalékos növekedést produkálva. A Medgyessyt váltó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006-ban kétszer is találkozott Vlagyimir Putyinnal. Tizenhárom év szünet után, az év februárjában hazánkba érkezett az orosz államfő, aki emlékezetes barátságot ápolt Gyurcsánnyal: a hivatalos látogatáson Gyurcsányék házában ebédelt. 2006 őszén Szocsiban ismét találkoztak, majd 2007-ben Moszkvában is, miközben kiderült, hogy a magyar kormány az orosz Kék Áramlat nevű gázvezetéket támogatná az Európai Unió által preferált Nabucco vezetékkel szemben. Emiatt Gyurcsányék nyugati megítélése sem volt túl rózsás, és amiről az akkor ellenzéki Fidesz is keményen nyilatkozott. Orbán Viktor 2007. januári évértékelőjében azt mondta, a kormány a túlzott orosz befolyás irányába halad: „Most ez nem katonai megszállást, hanem gazdasági érdekszférába sorolást jelenthet. A kormány ezt a veszélyt vagy nem érzékeli, vagy nem aggasztja, sőt, mintha elő is segítené ezt a veszedelmes folyamatot”, mondta Orbán, és hozzátette, a kormány Oroszország gazdasági bástyájává akarja tenni Magyarországot, ám a magyarok nem akarnak „a Gazprom legvidámabb barakkja” lenni.

Miután pedig 2008 februárjában Gyurcsány Ferenc aláírta Putyinnal a Déli Áramlat gázvezeték (a Kék Áramlat „utódja”) magyarországi szakaszának megépítéséről szóló megállapodást, Orbán Viktor súlyos nyilatkozatban reagált: „A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a 21. századot és a magyar nép és a teljes Kárpát-medence életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében”.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!