hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Csoóri Sándor (1930 – 2016)

2016. 09. 23.
A múlt vasárnap 87 éves korában meghalt Csoóri Sándor személyében a 20. század  magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja távozott közülünk.

1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait betegsége miatt félbehagyta.
1953–54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovatszerkesztője volt. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.
1956 után több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, többször sújtotta szilencium. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel, Eörsi Istvánnal, Sándor Ivánnal.
Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Első kötete az 1954-es Felröppen a madár volt.  
Elképesztően szerteágazó pályafutása során írt szociográfiát, szociográfiai jellegű kisregényt, gyerekverseket, filmforgatókönyveket.
A rendszerváltás évében az általa alapított Hitel című folyóiratban megjelent esszéje, a Nappali hold nyomán a magyar irodalom hozzá hasonlóan korszakos jelentőségű alakjai, mint Kertész Imre vagy Esterházy Péter éles kritikát gyakoroltak fölötte, a Magyar Írószövetség pedig (amelynek elnökségi és választmányi tagja is volt) nyilvánosan elhatárolódott tőle.
A Nappali hold alapállítása talán így fogalmazható meg: „talán Ady ideje az az utolsó pillanat, amikor a nemzet kérdései, a magyarság kérdései még átélhető egzisztenciális és történelmi problémaként lobbanhattak föl a zsidóságban”.
Érthető, hogy a gondolatmenet annak idején fájdalmat okozott számos honfitársunkban – ám Csoóri bocsánatkérését valamiért nem akarta meghallani a rendszerváltás utáni első magyar közéleti lincselést végrehajtó és végignéző nyilvánosság. Ahogy a Nappali hold alábbi, a fentiekkel ellentétben nagyon is találó mondatait sem:
„Se Adynk, se Németh Lászlónk, se Bibónk. Ráadásul mérvadó szellemi életünk sincs, amely megfelelő közeget vagy hátteret biztosíthatna a versengésnek. Egyedül csak a politika küzdőtere létezik, ahol a dolgok logikája szerint ütésre ütés a válasz, rágalmazásra rágalmazás. Antiszemitizmus és nacionalizmus? Ezek is inkább egy fölületesen megírt politikai színdarab főszereplői s nem a lelkeké, illetve nem a valóságos helyzeté. Fegyveres csapatok helyett nagy habverőkkel fölszerelt különítmények járnak a közéletben s fölhaboztatnak mindent, ami segít eltakarni a megoldandó kérdéseket.”
Most egy olyan versével emlékezünk Csoóri Sándorra, amelyben a költő a holokauszt során meggyilkolt vidéki zsidóságnak állított emléket. A vers a Magyar Izraeliták Országos Képviselete 1981/82-es, Scheiber Sándor által szerkesztett évkönyvében jelent meg:

Emlékezés egy régi utcára

Kis görbe utca:
eldobott dinnyeszelet.
Köveid: fekete magok,
elleptek a legyek.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!