Az MNB tanulmánya alapján 2010 óta a forgalomban lévő készpénzállomány megduplázódott, 2000 milliárd forintról 4000 milliárd forintra nőtt. Ennek egyik logikus magyarázata az, hogy relatíve olcsóbb lett készpénzt tartani, hiszen az alapkamattal együtt csökkentek a banki betétek és megtakarítások hozamai is. Emellett az ügyfelek átutalásaira és készpénzfelvételére (tovább)terhelt tranzakciós adó is megdrágította a számlapénzt. A lakosságot mindez arra ösztönzi, hogy minél jobban kihasználja a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt, illetve megtakarításait inkább készpénzben gyűjtse, mint bankszámlán.
A portfolio.hu értesülése szerint a cél elérése érdekében az NGM tervei közt szerepel a készpénzes tranzakciók felső korlátjának bevezetése, és a bankkártyaterminálok kiépítésének ösztönzése, míg az MNB az azonnali átutalások bevezetését készíti elő, illetve a költségcsökkentés reményében szorgalmazza, hogy a tulajdonában álló Girónál kerüljenek elszámolásra a magyar bankkártyák tranzakciói.
A készpénzállomány visszaszorítása mellett gyakran hangoztatott érv, hogy ezzel csökkenthető a bűncselekmények száma, a feketegazdaság és az adóelkerülés is. A készpénz csökkentése melletti másik érv a bankjegyek fenntartásának költségei, ami Magyarországon az MNB számításai alapján éves szinten eléri a 100 milliárd forintot.
A kártyás és elektronikus fizetőeszközök elterjedésével Dánia és skandináv szomszédai élen járnak a készpénz nélküli világ megteremtésében. Dániában már a lakosság 40 százaléka használja a mobilra letölthető MobilePay applikációt, amivel játszi könnyedséggel küldhetnek pénzt egymásnak vagy fizethetnek mobiljukkal a boltokban, írja a CNN Money. A dán kormány ki is tűzte, hogy 2030-ra megvalósítják a készpénz nélküli társadalmat. Míg Svédországban a bolti vásárlások 95 százalékáért elektronikusan fizetnek, Norvégiában már egyre több bank nem hajt végre készpénzes tranzakciókat és az ATM-jeit is kivonta a forgalomból.
Franciaország az adócsalás és pénzmosás elleni harc hevében betiltotta az 1000 eurónál nagyobb tranzakciók készpénzes fizetését, és a 10 ezer euró feletti depozit elhelyezést vagy készpénzfelvételt a bankoknak azonnal jelenteniük kell a Tracfinnek, a pénzmosás elleni szervezetnek. Mivel 500 eurósban többmilliós összegek is könnyen kis helyen szállíthatók, és így az alvilág láthatatlan fizetési tranzakcióit is elősegítik, az Európai Központi Bank az 500 eurós eltörlését tervezi.
Az Egyesült Államokban is egyre jobban terjed az elektronikus fizetés, már a kis összegű bolti vásárlásokat is inkább plasztikkártyával fizetik, hiszen sokkal gyorsabb. A trend nagyban köszönhető az olcsó, mobiltelefonhoz kapcsolható kártyaleolvasók elterjedésének, amivel a kisvállalkozások akár a piacon is el tudják fogadni a kártyás fizetéseket. Indiában is a készpénz csökkentését tűzte a kormány zászlajára, ennek érdekében ezentúl elektronikus pénzben fizetné ki a béreket, segélyeket és a bankszámlanyitást is megkönnyítenék.
A The Guardian cikke azonban felhívja a figyelmet egy készpénz nélküli gazdaság gyakorlati buktatóira és morális kérdéseire is. Előrejelzésük szerint a készpénz visszaszorítása még jobban megnövelné a pénzügyi és az ehhez kapcsolódó technológiai szektor térnyerését, így a menedzserek fizetését, tovább mélyítve ezzel a jövedelem- egyenlőtlenségeket. Sőt, ha megrendül a bankrendszerben a bizalom, a tömeges készpénzfelvétel akár bankpánikot idézhet elő.
A pénzügyi technológiába vetett túlzott bizalom is könnyen patthelyzetbe juttathat, hiszen elég egy rendszerhiba és fizetésképtelen lesz a bankkártya, ahogy néhány órára az egyik nagy bank magyar ügyfeleivel is megtörtént a múlt hónapban. De talán a legnagyobb baljós árnyék mégis az, hogy egy készpénz nélküli világban minden egyes tranzakció bármikor nyomon követhető.
2016. 05. 06. (XX/18)
